Fotó: Tokiói Liszt Intézet
László Dávid
02/06/2025 22:00
Nép- és komolyzene, herendi porcelán, csirkepaprikás, mézeskalács és furmint: Facebook-oldalukat böngészve feltűnő, hogy rendkívül változatos programokat rendeznek. Fontosnak tartják, hogy a magyar kultúra minden oldalát bemutassák?
A magyar kultúra igen sokszínű, ezért igyekszünk a lehető legváltozatosabb módon bemutatni a vendégeinknek. 2024-ben a tokiói Liszt Intézetben 15 különböző kategóriában, például zenei, irodalmi, gasztronómiai, összművészeti, turisztikai, családi, összesen 134 programot valósítottunk meg. Az Intézet falain belül és kívül egész évben folynak magyar kultúrát bemutató kiállítások, koncertek, előadások, workshopok, köztük kifejezetten gyerekeknek, magyar diaszpórának tartott népi jellegű, kézműves foglalkozások is. Fontosnak tartjuk, hogy a legszélesebb spektrumban mutassuk be a magyar kultúra kincseit. Igyekszünk újszerű módon, a kevésbé ismert magyar kulturális értékeket is bemutatni az ismertek mellett. Például sokan nem tudják, hogy hazánk termálfürdői világhírűek, ezért ezekről is szoktunk előadásokat tartani. Így tudjuk edukálni az egyébként igen kifinomult japán közönségünket.
A fotók alapján általános a telt ház és a jó hangulat. Mégis, volt kedvenc, kiemelkedően népszerű vagy sikeres program?
Szerencsére a programjaink többsége telt házas, a nagyszámú jelentkezés miatt a résztvevőket sorsolni szoktuk. Több kiemelkedő program valósult meg a közelmúltban, ezért nehéz egyet kiválasztani. Zenei koncertjeink során olyan nagy nevek léptek fel nálunk, mint Farkas Gábor, Fülei Balázs és Káel Norbert világhírű zongoraművészek vagy pl. Oláh Vilmos hegedű-, és Shimizu Yosuke csellóművész. Kiállításaink közül a „Rubik 80×50” elnevezésű aratott nagy sikert 2024-ben. A Rubik Ernő 80. születésnapja és a Rubik-kocka 50. évfordulója alkalmából létrehozott tárlat célja az volt, hogy a Rubik-kocka nevét egyértelműen Magyarországhoz kapcsolják az emberek. A kiállítás fő látványossága a 3333 darab Rubik-kockából kirakott Rubik-Art fal, a Chogokin nevű Rubik-robot és a világ legkisebb mozgatható Rubik-kockája volt, melynek mérete: 0,5 cm × 0,5 cm × 0,5 cm volt, és emiatt Guinness- rekordot is kapott. Másik sikeres kiállításunk külső helyszínen valósult meg. A „Habsburg Ottó élete és öröksége” című tárlatunkra Tokióba látogatott Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete és a budapesti Habsburg Ottó Alapítvány küldöttsége. A japán császári család tagja, Takamado császári hercegnő is megtekintette a kiállítást, így a Habsburg és a japán császári család tagjai a mi rendezvényünk révén találkozott egymással. Ez a kiállítás egyébként számos fontos évfordulóhoz is jól illeszkedett, hiszen 2024-ben ünnepeltük az uniós tagságunk 20., a határnyitás és a páneurópai piknik 35., illetve a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok 155. évfordulóját. Kiemelkedő sikerrel zárult az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő szabadtéri Magyar Fesztivál is, amelyen közel 4500 vendég vett részt. A nagyszabású egész napos, országpromóciós rendezvény nyolcórás színpadi programjában közel száz japán és magyar előadóművész mutatkozott be a legkülönbözőbb zenei műfajokat képviselve. Az összművészeti esemény jelentősen hozzájárult a magyar– japán kapcsolatok erősítéséhez, Magyarország pozitív láthatóságához, valamint a magyar kultúra népszerűsítéséhez a szigetországban.
Mik a magyar és a japán kultúra metszéspontjai, közös vonásai? Tudnak ezekre építeni?
A magyar és japán kultúra közötti metszéspontok és közös vonások érdekes és sokrétű témát jelentenek. Néhány jelentős közös vonást említve: mindkét kultúrában jelentős a hagyományok tisztelete, hangsúlyos a család és közösség szerepe, valamint a generációk közötti kapcsolatok ápolása. Emiatt az ünnepek és a néphagyományok őrzése fontos szerepet játszik a kulturális identitásban. A Liszt Intézetben rendszeresek a magyar néphagyományokat bemutató programok, így például a húsvéti tojásfestés vagy Mikulás-ünnepség, amelyek mindig nagy sikert aratnak. A hagyományos művészetekben, mint például a festészet és a kézművesség, mindkét kultúrában megjelenik a természet iránti tisztelet, a népi motívumok használata. Rendszeresen tartunk népi hímzés vagy nemezworkshopokat, de volt már herendi porcelán mesterfestő bemutatónk is. A magyar és a japán népzene, gazdag ritmuskincsükkel és melódiáikkal sok hasonlóságot kínálnak. Közös gyökerek és közös érték tekintetében mindkettőben egyaránt megtalálhatók pentaton alapú dallamok, amelyek különleges hangzást biztosítanak. Erre nagyon jól tudunk építeni, zenei rendezvényeink kiemelt sikerűek szoktak lenni.
Ki a fő célközönségük, kik térnek be önökhöz?
A sokszínű magyar kultúra iránt érdeklődő, Magyarországot kedvelő japán emberek a célközönségünk. Olyanok, akik vagy már jártak hazánkban, vagy szeretnének a jövőben ellátogatni. Vannak olyan japán vendégeink is, akik ösztöndíjjal, esetleg a munkájuk miatt éltek már Magyarországon, esetleg turistaként utaztak oda. Büszkék vagyunk arra, hogy sok törzsvendégünk van, akik annyira megkedvelték a programjainkat, hogy műfajtól függetlenül szinte minden eseményünkön részt vesznek. Igyekszünk színvonalas programokat szervezni, hogy a vendégeink mindig jól érezzék magukat.
Mennyire ismerik a japánok a távoli Magyarországot?
A japánok Magyarországot egy különleges, gazdag kulturális örökséggel rendelkező országként ismerik, bár nem mindenki van tisztában a magyar kultúra minden aspektusával. Az olyan nagy magyar zeneszerzők, mint Kodály Zoltán és Bartók Béla ismertsége nagy a szigetországban, és munkásságuk jelentős hatással van a zenepedagógiára és a klasszikus zenére. Kodály módszere például igen népszerű a japán zenetanárok körében, és sok iskolában alkalmazzák a zenetanításban. A japánok ismerik még a magyar gulyáslevest, a jó borokat, de a magyar sportolók és a tudósaink eredményei is elismertek Japánban. Az intézetünk törekszik a tudatos, értékorientált Magyarország-kép építésében, a magyarság jó hírének terjesztésében, valamint a határon inneni és túli magyarság kulturális kapcsolatainak ápolásában és építésében. Diplomataként az én feladatom az, hogy minél szélesebb körben megismertessem a magyar kultúra, oktatás és tudomány kimagasló teljesítményeit, hogy ezáltal még többen megszeressék Magyarországot Japánban is.
A szerző az Eurázsia szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. júniusi számában jelent meg, honlapunkon csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!