Fotó: iStock
Kovács Dániel
06/08/2024 22:00
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015 tavaszán jelentette be, hogy a pár évvel korábban meg hirdetett keleti nyitás sikereit látva elindul a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszába Afrika és Latin-Amerika került azzal a céllal, hogy ebben az irányban is meg nyíljanak az ajtók a magyar gazdaság szereplői előtt. Ennek érdekében egy éven belül négy új nagykövetség (Ecuador, Etiópia, Ghána, Angola) és hat kereskedőház (Etiópia, Angola, Chile, Ecuador, Peru, Kenya) megnyitását határozta el a kormány, emellett még abban az évben kilenc gazdasági vegyes bizottsági ülést tartottak a két térség országaival, valamint az innen érkező diákok számára 660 ösztöndíjas helyet nyitottak meg a magyar egyetemeken.
Jegyezzük meg, hogy bár elsősorban az afrikai és a latin-amerikai országok kerültek a figyelem középpontjába, a déli nyitás körébe tartozik a külkereskedelmi kapcsolatok bővítése a balkáni országok irányába is, amely hazánk talán legfontosabb pufferzónája a kifektetések terén, ahol a nagyvállalatok mellett a merészebb kkv-k is szerencsét próbálhatnak.
A nagykövetségek megnyitása mellett gyorsan jöttek az első üzletek is. A déli nyitás keretében 100 ezer bábolnai naposcsibe és mintegy 30 ezer keltetőtojás érkezett az észak-afrikai Eritrea fővárosába, Aszmarába – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium már 2015 tavaszán. És bár a sajtó egy része a kis léptékű üzleten köszörülte a nyelvét – a szállítmány értéke nagyjából 200 ezer euró volt –, csendben elindultak a lényegesen nagyobbak is. A szomszédos Etiópiával az együttműködés egyik fő területe éppen a mezőgazdasági technológia és tudás átadása lett, ennek keretében magyar szakértők segítik az új agrártechnológiák bevezetését, amelyek növelik a termelékenységet és javítják az élelmiszer-biztonságot.
Már 2016-ban sikerült tető alá hozni egy magyar acélipari beruházást is Tunéziában. Nigériába magyar vízügyi szakemberek utaztak az ivóvíztisztítás- és elosztás fejlesztésében, ennek köszönhetően az új víztisztító berendezések telepítésében és a meglévő infrastruktúra korszerűsítésében is szerepet kapott Magyarország. Ezáltal a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok is erősödtek, különösen a gyógyszeripar és a mezőgazdasági termékek területén. Hazánk Ghánában is számos mezőgazdasági projektet indított, amelyek célja a helyi gazdálkodási módszerek javítása és a termelékenység növelése volt. Ezen fejlesztések része volt az új technológiák bevezetése és a helyi gazdák képzése.
A dél-amerikai térséggel szintén felpörgött az együttműködés, itt elsősorban az élelmiszer-feldolgozás, az agráripar, a vízgazdálkodás, az orvostechnikai eszközök, valamint az információs és kommunikációs technológiák lettek a közös munka motorjai.
Magyarország déli nyitás politikája számos magyar vállalat számára nyitott új lehetőségeket az afrikai és a dél-amerikai piacokon. Az export diverzifikálása és az új piacokra történő belépés révén ezek a cégek jelentős gazdasági eredményeket értek el, hozzájárulva Magyarország külgazdasági kapcsolatainak erősödéséhez és a nemzetközi piacon való versenyképességéhez. A sikertörténetek azt mutatják, hogy a déli nyitás politikája hosszú távon is kifizetődő stratégia lehet a magyar gazdaság számára.
A szerző gazdasági újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. augusztusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
