Fotó: Hegedüs Róbert
Scheffer Joakim
20/12/2023 07:00
– Miben látja Közép-Ázsia szerepét korunk változó világrendjében?
– Nem véletlen, hogy nagyon sokan és sokféleképpen foglalkoznak a térséggel, hiszen kiemelt kulcsövezetről van szó, nem csak a nagy Eurázsia, de a globális Dél tekintetében is. A világrendszer meghatározó szereplői jelen kívánnak lenni Közép-Ázsiában. Az teljesen természetesnek tűnik, hogy Oroszország hagyományos befolyását erősíteni kívánja, főleg azután, hogy az orosz–ukrán háború némiképp átfordította az orosz külpolitika fókuszát. Az Egyesült Államok is jól láthatóan szeretne az ötökkel folyamatos kapcsolatot tartani, az elmúlt hetekben több magas rangú amerikai tisztviselő is ellátogatott a térségbe. Kína jelenléte mind gazdasági, mind üzleti, mind katonai szempontból fontos Közép-Ázsiában. A hagyományos nagyhatalmak mellett nem szabad kihagyni Törökországot sem, Ankara a türk barátság okán számtalan egyetemet alapított itt és jelen van gazdasági és üzleti vonatkozásban is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a térség a gazdasági szempontok mellett biztonsági kérdések tekintetében is kiemelt jelentőségű, hiszen Afganisztánban Washington és a NATO kivonulásával egy biztonsági vákuum alakult ki, melynek súlya ezekre az országokra nehezedik. Olyan útvonalak húzódnak rajtuk keresztül, amik befolyásolhatják nem csak a térség, hanem a szélesebb, tágabb értelemben vett közösség biztonságát is a terrorizmus vonatkozásában.
– Ennek ellenére Nyugaton még mindig túlnyomó részt negatív hangvétellel beszélnek a régióról. Változhat ez a közeljövőben?
– Nyilvánvalóan a politikai napirend és a valóság között lehet különbség. Személyes tapasztalataim azt támasztják alá, hogy aki fontos, az ebben a térségben jelen kíván lenni. Nem csak azért, mert egy óriási felvevőpiacról beszélünk, vagy mert a szélesebb régió egyik éléskamrájáról van szó. Azért is, mert ezek innovatív politikai rendszerek, amelyek jelentős nyersanyagkészletekkel rendelkeznek, illetve nagyon komoly szándékuk, hogy felzárkózzanak a világgazdaság vezető hatalmaihoz. Ebből a szempontból nyilvánvaló, hogy Európa konkurenciaként tekinthet a térségre. Azonban a valóság az, hogy a gazdaság, az innováció, de akár az oktatás különböző területein, aki számít, az jelen kíván lenni. Közép-Ázsia egy olyan centrumövezetté vált, ami megkerülhetetlen.
– Nemrégiben személyesen is járt Közép-Ázsiában, megfigyelőként vett részt az üzbég elnökválasztáson. Mik voltak a tapasztalatai?
– Az elmúlt néhány évben nem csak a politika, hanem a gazdaság és tudomány szereplői is nagyon aktívan elkezdték figyelni ezt a térséget. A magyar felsőoktatás komoly érdeklődést mutat a kapcsolatépítésre Közép-Ázsia irányába. Idén két olyan esemény volt, ami a magyar felsőoktatást is érintette, ezek a kirgiz-magyar, illetve az üzbég-magyar rektori fórum. Ezutóbbin bilaterális kapcsolatépítés is történt, jobban megismerhettük, hogy milyen ambíciói, elképzelései és innovációi vannak a közép-ázsiai országoknak és főként Üzbegisztánnak. E fórum után érkezett egy felkérés a magyar rektori konferenciához, hogy egy delegáció keretein belül kövessük nyomon az ottani elnökválasztás folyamatát. Ezelőtt Taskentben utoljára a nyolcvanas években voltam, ami egy teljesen más világ volt, még létezett a Szovjetunió. Elképesztő fejlődést tapasztaltam. Egy nagyon barátságos, nagyon közvetlen közösségről, nyitott civilizációról van szó, rengeteg értékkel. Az ottaniak egyébként jó értelemben elfogultak Magyarországgal kapcsolatban, kíváncsiak arra, hogy mi történik velünk és szeretnék, hogy azokat a tapasztalatokat, amiket mi megszereztünk Európában, az európai közösségen belül, átadnánk az ottani fiataloknak. Ennek egyik lehetséges útja – melyre magyar és üzbég részről is megvan a politikai akarat –, hogy a közeljövőben létrejöjjön egy magyar-üzbég egyetem. Ennek különlegességét az adja, hogy nem egy egyetem kezdeményezése lenne, hanem több magyar felsőoktatási intézmény közösen adna hozzá technológiai tudást, amihez párosulna az üzbég egyetemek innovációs képessége.
– Milyen szerepet vállalna ebben a Milton Friedman Egyetem?
– A Milton Friedman Egyetemnek azért lehet fontos szerepe, mivel mi feltörekvő felsőoktatási intézmény vagyunk, a magyar intézmények közül az egyik leggyorsabban fejlődő. Nagyon széles a portfóliónk, ami lehetőséget ad arra, hogy az elkövetkező időszakban akár üzbég diákokat is fogadjunk, illetve technológiával és szellemi termékkel részt vegyünk a közös vállalkozásban. Az egyetem stabil szereplője a magyar felsőoktatási piacnak és az elmúlt időszakban kialakult egy szerves kooperáció a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjával, melynek már valós látható eredményei vannak. Ilyen például az Eurázsia Kerekasztal, ahol hónapról hónapra a legaktuálisabb témákat beszéljük át.
– Novemberben már negyedik alkalommal került megrendezésre a Magyar Nemzeti Bank szervezésében a Budapest Eurasia Forum. Milyen szerepe van az ilyen és ehhez hasonló eseményeknek abban, hogy a térség és Európa közelebb kerüljön egymáshoz?
– Nagyon fontos, és Magyarország ebben katalizátor. Hazánk aktív szerepet vállal egyrészt az Övezet és Út kezdeményezés értelmezésében és szélesebb perspektívába való elhelyezésében, másrészt az eurázsiai térség megismertetésében is. Hiszen amennyiben egy európai uniós tagállamban visszatérő módon jelen van egy ilyen rendezvény, akkor az üzleti, az informatikai, a pénzügyi, a kulturális és még számtalan aspektus megjelenik, részben az onnan érkező képviselők, részben pedig az itteni kutatók révén. Az eseményt övező figyelem mára sokkal kiterjedtebbé vált, a nemzetközi sajtó, legyen szó a transzatlanti térségről, Ázsiáról, vagy Dél-Amerikáról, beszámol róla. Ez a két nap tulajdonképpen Eurázsia ünnepe.
A szerző külpolitikai újságíró, az Eurázsia szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. januári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Az UBM csoport mintegy 50 millió eurós (20 milliárd forint) beruházással Kazahsztánban folytatná külföldi terjeszkedését – közölte szerdán a takarmánygyártással és takarmányalapanyag-kereskedéssel foglalkozó magyar cégcsoport az MTI-vel.
Kitűnő politikai kapcsolataink mellé fel kell zárkóztatnunk a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkat is – véli Róna Ottó Iván, hazánk kazahsztáni nagykövete.