Aljakszandr Lukasenka nyerte a belarusz elnökválasztást - jelentette be Igor Karpenko, az ország központi választási bizottságának elnöke vasárnap késő este, az urnák zárását követően. A BelTA állami hírügynökséghez a bizottság által eljuttatott legfrissebb, hétfő hajnali adatok szerint a jelenlegi államfő a
szavazatok 86,82 százalékával toronymagasan végzett az első helyen. A második legtöbb szavazatot kapó jelölt Szjarhej Szirankov, a belorusz kommunista párt első titkára, 3,21 százalékkal.
Karpenko közlése szerint a szavazás megfelelően zajlott, nem jelentettek visszaéléseket és bűncselekmény sem történt. A bizottság hétfőn délelőtt 11 órakor hivatalos sajtótájékoztatón ismerteti a végleges eredményeket.
Lukasenka a választásokat követően hetedik ötéves ciklusát kezdheti meg, mint Belarusz elnöke.
„A belarusz választások
se nem szabadok, se nem tisztességesek, a belarusz nép valódi beleszólást érdemel abba, hogy ki kormányozza országot” – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban vasárnap délután még az voksolás lezárulta előtt. Hangsúlyozták: az emberi jogok példátlan elnyomása, a politikai részvétel, valamint a független médiához való hozzáférés korlátozása megfosztották a belaruszi választási folyamatot legitimitásától.
Ahogyan azt Seremet Sándor, az Eurázsia Központ kutatója írja az Indexen megjelent választási előzetesében,
Lukasenka elnökségének legitimitását a 2020-as választások után kérdőjelezte meg a Nyugat, amikor a hivatalos adatok szerint Lukasenka a szavazatok 80 százalékát szerezte meg, az ellenzék szerint pedig a több éve bebörtönzött Szjarhej Cihanovszkij felesége, Szvjatlana Cihanovszkaja kapta a szavazatok 56 százalékát. A választási eredmények kihirdetése után tömeges tüntetések zajlottak Minszkben, amelyeket erővel törtek le. Cihanovszkaja elhagyta az országot, és a Biden-adminisztráció jelentős támogatásával tulajdonképpen emigráns elnökként tevékenykedett.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió, valamint más nyugati államok az erőszakba torkollott tüntetések után szankciókat vezettek be Belarusz ellen, amelynek következtében az ország még inkább bezárkózott, mind gazdaságilag, mind politikailag, ezzel egy időben pedig egyre közelebb került Oroszországhoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök Lukasenka legszorosabb szövetségese.
„A Nyugat szerint nincsenek is választások, és semmi értelme az egésznek, hisz Lukasenka 2020-óta nem legitim elnök, Keleten pedig azt állítják, hogy végre a nyugati beavatkozástól ténylegesen mentes, szuverén, demokratikus folyamatra kerül sor. Az EU nem ismeri el sem a választásokat, sem az azokat kiíró vezetést, utóbbit pedig nem érdekli, hogy mit gondol róla az előbbi” - foglalta össze a Nyugat és Belarusz sajátos viszonyát Seremet Sándor.
