Almásy György (Felsőlendva, 1867. augusztus 11. – Graz, 1933. szeptember 23.) magyar utazó, Ázsia-kutató és néprajzi gyűjtő, Almásy László Afrika-kutató édesapja volt. A magyar utazó, orientalista és néprajzkutató két Közép-Ázsiába, köztük Kirgizisztánba irányuló expedíción is részt vett. Az elsőt 1900-ban, a másodikat pedig 1906-ban.
Első útja során, 1900-ban Stummer-Traunfelsszel, a Grazi Egyetem zoológus tanárával utazott Közép-Ázsiába, ahol Taskentbe érkezve felkeresték Szamarkandot és Almatit (akkor még Alma-Ata), majd Ilijszkbe is eljutottak. Almásy bejárta az Ili folyó környékét, az Iszik-köl tó keleti vidékét, a Tien-san addig ismeretlen harmadik, Han-Tengriből kiágazó déli hegyláncát. Útjának zoológiai eredménye mintegy 20 000 gyűjtött állat (nagyobbrészt madár), köztük nem egy új faj volt. Emellett közép-ázsiai kultúrkörből származó néprajzi tárgyakat is hazahozott magával.
1906-os második útja során Kína északi részének földrajzi, földtani, meteorológiai, néprajzi és gazdasági viszonyait tanulmányozta. Útjairól Almásy levelei, valamint fotói és saját kézzel készített rajzai a mai napig fennmaradtak, melyek betekintést engednek a múlt század eleji közép-ázsiai életmódjába.
Emellett a magyar utazó a kirgiz fordító Turgan Berdike segítségével lefordította a Manasz eposz egy részletét kirgiz nyelvről.
A biskeki kiállításon a Magyar Néprajzi Múzeumban őrzött gyűjteményből származó fényképekből és levelekből válogatott emlékeket lehet megtekinteni.