Mióta múlt hét kedden Szaúd-Arábiában egyeztetett a Marco Rubio külügyminiszter vezette amerikai delegáció Szergej Lavrov hivatali kollégájával és a Kreml külpolitikai tanácsadójával, több lehetséges üzleti együttműködés híre merült fel a két fél között, az egyikről maga Vlagyimir Putyin beszélt egy interjúban. Az orosz elnök az ország kritikus fontosságú nyersanyagait ajánlotta fel Trumpnak, közös kitermelést vázolva fel a krasznojarszki régióban. Emellett a kelet-ukrajnai még feltáratlan és kiaknázatlan lítiumlelőhelyek hasznosításával kapcsolatban is partnerséget javasolt az amerikai cégeknek.
Lavrov nemrégiben bejelentette, hogy hamarosan újabb tárgyalási kör kezdődik, Isztambulban.
Az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége az elmúlt években növekedett, mivel az éghajlatváltozás következtében olvadó jég új hajózási útvonalakat és energiaforrások kiaknázásának lehetőségét nyitja meg. Oroszország és hét NATO-tagállam – az Egyesült Államok, Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország – érdekei ütköznek a térségben. Kirill Dmitrijev, az orosz közvetlen befektetési alap vezetője megerősítette, hogy a szaúdi amerikai-orosz tárgyalások során az északi-sarkvidéki energiaprojektek is napirendre kerültek.
A Pentagon nemrégiben kiadott sarkvidéki stratégiája kiemelte annak kockázatát, hogy Kína és Oroszország összefog a régióban. Kína az elmúlt években fokozott figyelmet fordított az Északi-sarkvidékre, 2018-ban sarkvidékközeli államnak nyilvánította magát, és halászati, energetikai, valamint közlekedési érdekeltségeket alakított ki a térségben. Az új hajózási útvonalak lehetősége kulcsfontosságú Peking stratégiájában, amely egy Kelet-Ázsiát, Nyugat-Európát és Észak-Amerikát összekötő sarki selyemutat képzel el.