A textilipar gyors fejlődése ugyanakkor nem volt problémamentes: a bangladesi ruhagyárakban gyakorta halálesetekről számolt be a nemzetközi sajtó, a textilipar terjeszkedése pedig jelenetős szennyezést okozott az ország vizeiben. Az előbbi problémára a Rama Plaza ruhagyár 2013-as tragikus, több mint ezer áldozatot követelő összeomlása után a biztonsági sztenderdek javítása lett a válasz. A fenntarthatóság tekintetében is sokat mozdult előre a ruhaipar: a Leadership in Energy and Environmental Design zöldgazdasággal foglalkozó szervezet által jegyzett száz legzöldebb üzem közül ötvenkettő Bangladesben található.
Ugyanakkor még nem teljes Banglades fejlődésének története, a digitalizáció területén például még elmaradás tapasztalható. Ezt mutatja az is, hogy a helyi statisztikai hivatal (Bangladesh Bureau of Statistics) beszámolója szerint a felnőtt lakosságnak csak bő harmada (kb. hatvanmillió ember) használja az internetet. További problémára mutat rá a WaterAid nevű, az ország lakosságának tiszta vízzel való ellátásával és higiéniájával foglalkozó jótékonysági szervezet felmérése, mely szerint a lakosság fele még mindig nem fér hozzá higiénikus illemhelyhez.
Dacára e nehézségeknek, hiányosságoknak, Banglades fejlődése minden fejlődő ország számára tanulságként szolgálhat. Amennyiben a nemzet képes sikeres válaszokat adni a 21. század kihívásaira, a függetlenségkor megálmodott Arany Bengália víziója is elérhető lehet.
A szerző a Neumann János Egyetem hallgatója.
A kínai robotikai cégek 2025-ben a világ legnagyobb humanoidrobot-gyártóivá váltak – derül ki a londoni Omdia technológiai tanácsadó cég jelentéséből.
A kínai BYD megelőzte a Teslát, és a világ legnagyobb elektromosjármű- (EV) értékesítőjévé vált. Ez az első alkalom, hogy a BYD éves eladásokban felülmúlta amerikai riválisát.
A kínai nagysebességű vasúti hálózat egy új vasútvonal megnyitásával már meghaladja az 50 ezer kilométert.