Fotó: iStock
Tóth Gábor
11/10/2024 20:57
A legek metropolisza
Az első benyomások alapján tiszta, rendezett város fogadja a külföldi látogatót Hongkongban. Már a nemzetközi repülőtéren is olajozottan történt a beléptetés; folyamatos volt az érkezők kezelése, az egészségügyi, útlevél- és vámvizsgálatnál. Röpke óra és már autópályán, hidakon és alagutakon suhan a limuzin, a repülőtérnek otthon adó Lantau szigetéről a félszigeten, Kaulungon át a tulajdonképpeni Hongkong szigetére, a nemzetközi újságírócsapat szállodájába. Útközben 30-40 emeletes lakótömbök között haladunk. A blokkházak tömegéből hatvan, nyolcvan, sőt száz emeletes felhőkarcolók, jellemzően irodaházak magasodnak. A legszebb épületeket a Victoria Harbour két partjára építették, páratlan városképet adva ezzel a metropolisznak.
Hongkong 8 milliót közelítő lakossága több, mint négyszerese a budapestinek, területe pedig a duplája. Ebből nem nehéz fejben kiszámolni, hogy a népsűrűség bizony magas, a 6 ezret is meghaladja négyzetkilométerenként, ami a budapesti érték több mint duplája. Az összevetés azonban igazságtalan. A magyar főváros területének legnagyobb része építésre alkalmas, míg Hongkong hegyes-völgyes szigetekre épült, ahol építkezni csak a keskeny partmenti sávban lehet. A roppant embertömeg így nagyon kis területre zsúfolódik össze. Nem csoda, hogy a város csak felfelé terjeszkedhet, és terjeszkedik is. A Council on Tall Buildings and Urban Habitat a 150 méternél magasabb épületekről vezet listát. A chicagói székhelyű nemzetközi szervezet 2024 szeptemberi összesítése szerint Hongkongban 558 ilyen épület van, megelőzve Tokiót, Dubajt és New Yorkot, és persze a kínai riválisokat, Sanghajt, Guangzhout és Shenzhent. Hongkong azonban nemcsak ebben világelső. A Föld legzsúfoltabb városnegyede a kaulungi Mongkokban található. A hiteles Guinness-rekord szerint itt 130 ezer ember, azaz Győr lakossága él mindössze egy négyzetkilométeren. Valamit mégis nagyon jól csinálnak errefelé, a zsúfoltság ugyanis mégsem olyan nyomasztó, mint amit más kelet-ázsiai nagyvárosokban láthat az európai utas.
Példásan jól szervezett a tömegközlekedés: tizenegy metróvonal szolgálja ki az utasokat, ahol már jegyvásárlással sem kell bíbelődni, mert a be- és kiléptető kapuk a hitelkártyákat is olvassák. Egy csippentés befelé, egy az utazás végén, és sms-ben érkezik az értesítés a levont összegről, ami szinte egy az egyben megegyezik a BKV díjszabásával. Hongkong nem drága város, legalábbis a külföldi látogató számára. Hongkongban amúgy nemcsak az épületek, de a buszok és villamosok is felfelé terjeszkednek. Csuklós járművek errefelé nincsenek, buszból és villamosból azonban csak kétszintes járműveket látni. Az utóbbi ráadásul igazi turistalátványosság: érdemes a dindingnek nevezett kedves villamos felső szintjén, az első üléseken városnéző túrára indulni.
A hongkongi utazás célja az a IX. Övezet és Út csúcstalálkozón való részvétel, ahová a szervezők vagy két tucatnyi külföldi újságírót is meghívtak. A nemzetközi médiacsoportban kaptak helyet a szárazföldi Kínából érkező az újságírók, de a csoportban több délkelet-ázsiai nemzet zsurnalisztái is helyet kaptak. Az Egyesült Arab Emírségekből ketten érkeztek, míg Európát egy-egy lengyel és magyar képviselte. A csoport összeállításából már következtetni lehetett arra, milyen hangsúlyokkal és irányokban képzelik el a kapcsolatok fejlesztését most Hongkongban.
Övezet és Út kezdeményezés arany évtizedébe lépett – idézte Xi Jinping államfőt a különleges terület főigazgatója, azaz de facto miniszterelnöke az Övezet és Út csúcstalálkozón. John Lee ünnepi megnyitó beszédében arról beszélt, hogy a kölcsönös előnyöket nyújtó együttműködés, a közös gazdasági, tudományos és kulturális programok előmozdítását szolgálja az immár kilencedik alkalommal megrendezett csúcstalálkozó. Összesen hatezer vendéget, állami- és közigazgatási vezetőket, üzletembereket, vállalkozókat, kutatókat hívtak meg a konnektivitás, innováció és zöld átmenet jegyében megrendezett csúcstalálkozóra.
Hongkong stabil üzleti és jogi környezetet kínál, amelynek záloga az egy ország két rendszer elvére épülő különleges státusz és az angolszász eredetű jogrendszer. Adott még az angolul és kínaiul beszélő munkaerő, a kínai piac ismerete, valamint a világviszonylatban is versenyképes pénzügyi, jogi és logisztikai szolgáltatások. A metropolisz méltán rászolgált a super connector jelzőre, számos külföldi cég a biztonságot jelentő hongkongi közvetítéssel próbálja meghódítani a kínai piacot.
Hongkong ideális közvetítő Kína és a külvilág között – érvelt John Lee miniszterelnök, a nemzetközi hallgatóság előtt. A metropolisz magas szinten teremt értéket is, így super value-adder egyben, amit igazol is a statisztika. A 2024-es évre vonatkozó becslés szerint a nominális GDP összteljesítménye 406 milliárd dollár lesz, azaz a város a világ 38. legnagyobb gazdasága. Még előkelőbb Hongkong helyezése az egy főre vetített bruttó nemzeti termék kategóriájában: 53 ezer amerikai dolláros értékével a 12. helyen áll a nemzetek sorában. Hongkong a világ tizedik kereskedő nemzete az árukereskedelem volumenét illetően. Ami pedig a humán erőforrást illeti, a HDI index rangsorában a negyedik helyen áll, Svájc, Norvégia és Izland után. Hongkong igazi ereje nem a természeti kincsekben, nem is kedvező földrajzi elhelyezkedésében, sokkal inkább páratlan politikai-gazdasági-jogi státuszában és a kiművelt emberfőkben rejlik. A sors is közvetítésre, kapcsolódásra, kereskedelemre ítéltette, amihez a keretet az Övezet és Út adja a jövőben.
Ázsia világvárosa – ezzel a mottóval is hirdeti magát Hongkong – persze nem ülhet a babérjain. Nem várja, hanem maga megy elébe az üzletnek. A tudatos városfejlesztés jegyében a Hongkongi Kereskedelemfejlesztési Tanács rendszeresen szervez delegációkat Kínába, külföldi útjaik során pedig Magyarországot is felkeresték – említette nyitó beszédében John Lee miniszterelnök.
Vadásznak a tehetségre
Hongkong vezetése tisztában van vele, hogy tehetséges feltalálók, kutatók, mérnökök és üzletemberek nélkül még kiváló adottságaival sem biztosított a boldogulás a jövőben. A metropolisz persze számíthat a szárazföldi Kína végtelennek és kiapadhatatlannak tűnő humán erőforrására, de Hongkongnak ez sem elég. Az újságírókat Nicholas Ho az Övezet és Út hongkongi kormánybiztosa fogadta. Arról beszélt a nemzetközi újságíró csapatnak, a város elemi érdeke sajátos státuszának és nyitottságának megőrzése, mint ahogy a globális szabadkereskedelem megőrzése is.
Nincs nemzetközi helytállás nemzetközi szakemberek nélkül. Ez a felismerés áll a külföldi tehetségek Hongkongba csábításáért indított kormányzati program hátterében. A Hong Kong Talent Engage állami finanszírozású program a tehetséges külföldiek Hongkongba csábítását szolgálja. A kiválasztás gondosan kidolgozott szempontok alapján történik: a jelentkezővel szembeni elvárás a világ 100 legrangosabb egyeteme valamelyiken szerzett diploma, a megfelelően dokumentált tudományos, kutatói tevékenység, vállalatvezetési tapasztalat, kidolgozott találmány, esetleg befektetésre váró összeg.
Nem lehetetlenek az elvárások. A 2022 második felében bevezetett programra 97 ezren pályáztak. Közülük 78 ezer fő pályázatát bírálták el pozitívan, akik közül 64 ezren meg is érkeztek és le is telepedtek. A program keretében a foglalkoztatás, a lakhatás, a nyelvtanulás, az orvosi ellátás, a családos érdeklődők esetében a beiskolázás terén adnak személyre szabott segítséget. Hongkong kínai, pontosabban kantoni és brit város egyben, ahol az angol nyelv is a mindennapok része. A brit örökséghez nagyon ragaszkodnak: számos utca eredeti angol nevét viseli ma is, a metróban olyan megállókkal találkozni, mint Fortress Hill vagy Admirality. Az utcán kínai összevetésben sok a külföldi, európaiak, amerikaiak, indiaiak, közel-keletiek élnek a városban, ki-ki a maga módján járulva hozzá a város boldogulásához.
Az agyelszívás képzetünkben rendre keletről nyugatra irányuló áramlásként él, vagyis a tehetséges közép- és kelet európai, valamint ázsiai diákok Nyugatra menne. Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában tanulnak, kutatnak, vállalkoznak, a fogadó országok gazdagságához járulnak hozzá. A tehetségre azonban Hongkong is igényt tart, hiába zsúfolt a metropolisz, az arra érdemeseknek csak azért is helyet szorít. Tehetség, vállalkozó kedv, kockázatvállalás, de mindenek előtt kemény munka nélkül nincs jövő – vallják Hongkongban. Ez a siker kulcsa, ami nemcsak gazdaggá tette Hongkongot, de a jelek szerint a jövőben is a csúcson tartja majd a világvárosok sorában.
A szerző külpolitikai újságíró.