Fotó: iStock
Matus Tibor
11/03/2025 22:00
Most az európai műtrágyagyártók és a gazdák is egyszerre kerültek nehéz helyzetbe, ugyanis számos európai gyártó csökkenti a termelését, üzemeket állít le, a gazdák pedig nem vásárolnak, kockáztatva ezzel a következő termést. Még a karbamid leghatékonyabb előállítóinak is Németországban körülbelül 425 euró/ tonna gyártási költséggel kell szembenézniük, míg a régebbi üzemekben ez megközelíti a 470 eurót. Szeptemberben ezek a költségek 100 euróval alacsonyabbak voltak. A hazai termelés visszaesésének kompenzálására Európa kénytelen műtrágyákat importálni.
Az áraknak emellett erős lökést adott egy indiai tender, amely során a dél-ázsiai ország 1,5 millió tonnát vásárolt. Egyiptom, amely az európai piac meghatározó külföldi beszállítója, szintén emelte az árait. Megtehette, hiszen Irán csökkentette a gyártását, és a közel-keleti üzemek is akadoznak a háborús helyzetben, emiatt az egyik fő vásárlójuk, Törökország szintén észak-afrikai beszállítókra kényszerült. Az importőrök számára az árak mellett a Közel-Keletről, Ázsiából és Afrikából érkező műtrágyák gyakori késése is problémát jelent.
A műtrágya kereskedelmét leginkább az ukrajnai háború bonyolította meg, ugyanis a szállítás költségei jócskán megnövekedtek a Fekete-tengeren keresztül. Ezek a tényezők együttesen vezettek oda, hogy számos kereskedő elhalasztotta, vagy jelentősen csökkentette a műtrágyavásárlását a 2025/26-os időszakra. A magas áringadozás miatt pedig az értékláncban senki sem akar kockázatot vállalni.
Az EU-ba irányuló orosz export a 2014–2021-es átlaghoz képest 2022-ben a szankciók miatt 7 százalékkal csökkent, ugyanakkor 2024-ben 28 százalékos piaci részesedéssel gyorsan ismét Európa fő nitrogénszállítójává vált. Tavaly az EU 6,17 millió tonna orosz műtrágyát importált, 2,12 milliárd euró értékben.
A kijuttatott tápanyagmennyiség idén várhatóan csökkenni fog a tavalyihoz képest, ennek ellenére az Európai Bizottság vámok drasztikus emelésével fojtaná meg az orosz műtrágyákat. Brüsszel a tonnánkénti 40-ről három év alatt 430 euróra emelné a vámokat: ez egy jó példa arra, hogy miképp „lőjük lábon” magunkat. Az e mögött húzódó szándék egyértelmű: elzárni Moszkva hadigépezetének bevételi forrását, segíteni a nehézségekkel küzdő európai gyártóknak, és elkerülni az áremeléseket, amelyek tovább dühítenék az európai gazdákat. Persze Brüsszel is fél az azonnali hatástól, a gazdák tüntetéseitől, ezért javasolják három évre szétosztani a vámok emelését – amivel viszont a gyártók elégedetlenek, hiszen ők azonnal szeretnék a feltételek egyenlővé tételét.
Az európai műtrágyagyártók az ukrajnai konfliktus óta figyelmeztetnek, hogy nem tudnak versenyezni az olcsó gázból előállított olcsó orosz műtrágyával. A Bizottság megoldásként természetesen a vámokat választotta, nem pedig azt, hogy olcsóbb földgázhoz jussanak az európai cégek és olcsó tápanyagokhoz a hazai gazdák.
Most felejtsük el, hogy ezzel mennyiben sikerül majd kiéheztetni az orosz gazdaságot! Vélhetően érdemben nem csorbulnak Oroszország bevételei, viszont ahogy minden vám, ez is megemelheti az árakat. A gyártók költségei magasan maradnak, és nincs garancia arra, hogy az európai műtrágyatermelés elég gyorsan felpöröghet ahhoz, hogy ellensúlyozza a hiányt. Mivel a műtrágya ára is magas marad, az európai mezőgazdaság is veszít a versenyképességéből.