Fotó: Wikipedia
Simon László
30/10/2023 00:14
A fejszámolásban jeleskedő fiatal gimnazista egész életét arra szánta, hogy a logikát és a numerikus matematikai gondolkodást, vagyis a számokból és a legegyszerűbb matematikai műveletből, az összeadásból nemcsak egy új világot építsen, hanem a természet igazi, még sokak számára ismeretlen arcát mutassa meg.
A matematika szeretete nagyon sok tiszteletbeli természettudományi doktori címhez segítette. Olyan szervezetek élére is kinevezték, mint az Amerikai Matematikai Társulat. De segítette az USA szárazföldi vagy haditengerészeti hadianyag-ellátási parancsnokságainak fejlesztési részlegeit is. Az amerikai Nemzetvédelmi Kutatási Bizottságot pedig úttörőnek számító ballisztikus kutatásaival, a folyadékok és gázok hangsebességnél nagyobb áramlásaival kapcsolatos innovatív munkásságával támogatta.
Kortársai és közvetlen munkatársai is géniuszként tekintettek rá. A számológép (computer), avagy a számítógép elvi megalkotásában 1947-ben és 1948-ban végzett bizalmas, zártkörű, vagyis titkos kutatásai során többször fejezte ki – kutatói elkötelezettsége mellett – a totalitárius hatalmi rendszerekkel szembeni ellenszenvét. Mégsem szeretném, ha most erre emlékeznénk. Inkább arra a tudósra, filantróp gondolkodóra, aki felfedezéseivel és találmányaival az emberek életét akarta jobbá tenni. Arra a társasági személyiségre, aki kiakadt arra, hogyha valaki hamarabb adta meg a számítási feladatra a megoldást, mint ő maga. Vagy arra az egyetemi előadóra, aki tökéletes magyar akcentussal mondta mindig „g” hanggal az angol „integer” kifejezést „dzs” helyett. Közvetlen munkatársa és barátja, Goldstein visszaemlékezése szerint egyszer talán helyesen ejtette ki, de rögtön ki is javította magát.
Humora és társasági megjelenése mindenkit elbűvölt, kiváló megfigyelő képességével bárkit képes volt utánozni. Ez az ember gyakran segítette környezetét, sokszor adott útmutatást a legszerteágazóbb problémákat illetően is. A matematikai gondolkodása annyira funkcionális volt, hogy mindenki a számítógép vagy az nukleáris láncreakció egyik atyjaként gondol rá, nem pedig a halmazelmélet megalkotójára vagy a kvantumfizika eredményes elméleti kutatójára. Nem az ember volt a jövőből, mint ahogy 2022-ben a Financial Times szerint az év könyvében Bhattacharya írta, hanem gondolkodóként ő maga formálta meg a jövőt. Így hatott a mi jelenünkre, és jelölte ki későbbi utunkat a technológiák fejlődésében.
Meggyőződésem szerint a polikrízisekkel terhelt hatalmi térben is van létjogosultsága az egyszerű és numerikus számításoknak. Csak újabb Neumannokra, kreatív magyar srácokra van szükség, akik gondolataikkal átformálják a matematika rejtőzködő, nehezen érthető nyelvét, és egy 21. századi időutazóként megosztják reményteli vízióikat az interneten, vagy a közösségi médiában.
A szerző az Eurázsia Központ Geopolitikai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!