Fotó: Wikipedia
Simon László
20/12/2023 06:40
Az Izraelben jelenleg folyó háború és terror megítélésében – az eddig több mint tizennégymillió kommenttel és huszonötezer feletti kedveléssel értékelt tartalmak szerint – a kibertérben legaktívabb Z generáció elkerülhetetlennek, de talán még jogosnak is tartja az izraelieket érő erőszakot. A többségében még 2001-ben nem is élt fiatalok valóságként kezelt véleményeiben vajon azonosíthatók-e, vagy legalább utolérhetők-e a szenvedők és az emberiesség igazsága?
A háborúk és a gyilkosságok mentén megjelenő egyfajta vizualizáció, és az erőszakprojekció – egy álmatlan éjszaka után – eszembe juttatta Kurt Gödelt, Neumann János egyik munkatársát és az igazság tételeit. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy arra a kérdésre, hogy mi az igazság a választ a 19. századig csak a filozófia kereshette. Ezt követően az alkalmazott matematika is foglalkozott az igazság, mint egy abszolút fogalom formális kifejezésével, valamint az egyes megoldások elérésének deduktív módjával, azaz a bizonyítás folyamatával is. Ennek a tudományágnak az egyik legnagyobb művelője volt Neumann is. Ő mondta Gödelről, hogy Arisztotelész óta a logika legnagyobb művelője.
Gödel nemteljességi (igazság) tételei szerint, bizonyos ellentmondásmentes matematikai, axiomatikus rendszerek, amelyek tartalmazzák a természetes számok axiómarendszerét, nem lehetnek teljesek, vagyis bennük mindig lesznek el nem dönthető problémák. Ez sajnos közvetett módon azt jelentheti, hogy bizonyos közlések esetében a formális logika sem tud védekezni. Az egyesek által kinyilvánított és tényszerűnek vélt, de talán mások számára hazugságként felfogott kijelentések, vagyis a megosztott tartalmak is, logikai értelemben eldönthetetlen problémákká válnak. Akkor nem fedhetők fel a megtévesztő eszmék és az erőszak mellett érvelő kijelentések sem?
Neumannt sem hagyták nyugodtan Gödel-tételei, és kivételes problémamegoldó képességében bízva az ellenkezőjét akarta bebizonyítani. Goldstine visszaemlékezésében elmondta, hogy barátja, Neumann az egész napos munka után, ha ágyba bújt, akkor is egész éjjel képes volt egy-egy problémán gondolkodni. Az igazság tétele azonban makacs volt. Úgy tűnt, hogy Neumann Jánosnak két átaludt este után az általa megálmodott megoldásokkal sikerült tovább lépnie a cáfolásban. Azonban a negyedik nap után Neumann feladta, és azt mondta Goldsteinnek: „milyen szerencséje van a matematikának, hogy a harmadik éjszaka nem álmodtam”.
Neumann élete és munkássága előtt ezen sorokkal is tisztelegve arra kérek mindenkit, hogy álmodjunk csak nyugodt és fenntartható világot! Kételkedjünk a kibertér drámai és olykor pusztításra buzdító igazságában. Adjunk egy újabb esélyt a „gyűlölt” matematikának is, hogy amennyiben – Kant és Kissinger után szabadon – a józan ész még sem tudja szavatolni a biztonságot, akkor a logika a békét még elhozhassa!
A szerző tudományos munkatárs, Eurázsia Központ Geopolitikai Kutatócsoport.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. januári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!