Fotó: AFP/Nicolas Asfouri
Balogh Máté Gergely
07/02/2025 22:00
Az 1970-es évekre tehető enyhülés óta a kínai-amerikai kereskedelem volumene robbanásszerű mértékben nőtt, ma a két ország egymás legnagyobb kereskedelmi partnere. Amerikai szempontból aggasztó a Kínával szembeni kereskedelmi deficit mértéke, erre válaszul Donald Trump 2018-ban védővámokat vetett ki, például a kínai acélra és alumíniumra. Az amerikai elnök úgy látja, hogy Kína az Egyesült Államok rovására növekszik. Az 1980-as évek óta vallja, hogy a vámok jelentik a megoldást a kereskedelmi deficit problémájára. Kampánya során többször hangoztatta ezzel kapcsolatos terveit: akár 60 százalékos vámokról is beszélt.
Amerikai szempontból a Kínával való szembenállás sokszor nemzetbiztonsági színezetet ölt. Példa erre a Huawei esete, amit szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsítottak meg, valamint, hogy együttműködik a kínai hadsereggel és az állambiztonsággal. Erre hivatkozva szankciókat vezettek be a technológiai vállalat ellen, de az amerikaiak egyébként is igyekeznek csökkenteni a kínai technológiától való függésüket.
Stratégiai szempontból Tajvan a legfontosabb kérdés. Ott gyártják a világ félvezetőinek 65 százalékát, amivel kapcsolatban Trump úgy fogalmazott, hogy Tajvan „elveszi” az amerikai chipgyártók üzletét, és hozzátette, hogy jobban hozzá kellene járulnia saját védelméhez. Joe Biden előző amerikai elnök korábban kijelentette, hogy katonailag is kész lenne megvédeni a szigetet, ez a vállalás Trump részéről nem történt meg. Az újraválasztott elnök többször is utalt arra, hogy katonai konfliktusra nem kerül sor, hiszen jó a kapcsolata Xi Jinping kínai elnökkel, valamint ebben az esetben az Egyesült Államok súlyos büntetővámokat vetne ki Kínára.
Trump első elnökségének utolsó évében robbant ki a Covid-19-járvány, amiért az amerikai elnök Kínát tette felelőssé. Már 2020-ban hangoztatta, hogy a vírus a wuhani virológiai intézetből szabadult el (ahol az amerikai állam által finanszírozott kutatásokat is folytattak). Egy 2024 decemberi sajtótájékoztatón Xi Jinpinget „remek fickónak” nevezte, de hozzátette, hogy a pandémia megterhelte a kapcsolatukat.
A Covid-19 arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben függ Kínától, például gyógyszergyártás terén. A járványt követően sokan írnak az amerikaiak Kínáról való leválásáról (decoupling), kockázatcsökkentésről (de-risking) elsősorban gazdasági, technológiai téren. Ezek a folyamatok Trump második elnöksége alatt is folytatódnak majd, hiszen azzal kampányolt, hogy vissza fogja építeni az amerikai termelőkapacitásokat, ráveszi amerikai cégeket, hogy települjenek vissza – adott esetben Kínából.
Donald Trump 1987-ben megjelent könyvének címe „Az alku művészete” (The Art of the Deal). Nem véletlenül: hajlamos a szokatlan, váratlan lépésekre, akár saját kabinetje feje fölött is kész tárgyalni és megállapodni. Könnyen elképzelhető, hogy a magas vámokkal való riogatás már az alkudozás része.
A szerző történész, amerikanista.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!