ASEAN-csúcstalálkozó 2023 szeptemberében Dzsakartában. Fotó: AFP/Willy Kurniawan
Pataki Zoltán
02/02/2024 06:00
Két alapvető tényező játszik szerepet az ASEAN-országok együttműködésének sikerében. A délkelet-ázsiai szövetség alapító tagállamai (Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld) és a később csatlakozók (Brunei, Vietnám, Laosz, Mianmar, Kambodzsa) kulcsfontosságú földrajzi térségben fekszenek, ahol a nyugati és a keleti világot összekötő tengeri kereskedelmi utak futnak. A másik fő ok pedig, hogy a tagállamok igyekeznek kívül maradni a napjainkban egyre inkább felerősödő blokkosodásból Kelet és Nyugat között.
Sokszor hasonlítják össze az ASEAN-t BRICS-országokkal, és habár vannak, az utóbbi időszak fejleményei inkább a két együttműködés közötti különbségeket domborították ki. A két országcsoport közötti legnagyobb különbség, hogy az idén öt új taggal bővült BRICS az utóbbi időben egyre markánsabban foglal állást geopolitikai ügyekben a Nyugattal szemben. A Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek által alkotott szövetség egyre inkább politikai blokként viselkedik, és kevésbé a feltörekvő gazdaságok együttműködéseként.
Az ASEAN-tagok többsége ezzel szemben továbbra is az el nem kötelezett országok táborába akar tartozni, és a gazdasági együttműködésre, valamint a regionális biztonság és stabilitás megőrzésére koncentrál. Joko Widodo indonéz elnök a 2023 szeptemberében Jakartában tartott ASEAN-csúcstalálkozón kijelentette, hogy az ázsiai csendes-óceáni térségben élő nemzetek soha nem válhatnak idegen hatalmak sakkbábuivá. Widodo szerint a térséget nem szabad a nagyhatalmi rivalizálás „csataterévé” változtatni, mivel az csak a pusztulásához vezet.
Az elmúlt hónapokban ennek ellenére többször is felmerült, hogy Indonézia csatlakozhatna a BRICS-hez. Fontos kiemelni, hogy a csatlakozás gazdasági, nem pedig politikai kérdésként vetődik fel. A jövőben az lesz az egyik legnehezebb feladat, amely a közösség előtt áll, hogy valóban meg tudja őrizni függetlenségét, hiszen a már említett stratégiai fekvés egyszerre áldás és átok. Várhatóan ebben a térségben fog leginkább felerősödni a két szuperhatalom, Kína és az Egyesült Államok közötti versengés. Ez már jelenleg is okoz feszültségeket egyes tagállamokkal kapcsolatban, ilyen ügyek például a mianmari junta helyzete, vagy a Fülöp-szigetek és Kína közötti szigetviták. Ezeknek a kihívásoknak a kezelésében kiemelkedő szerepe lesz az ASEAN-nak, és amennyiben sikerül továbbra is fenntartania a Kelet és a Nyugat közötti összekötő szerepet a nagyhatalmak egyre fokozódó nyomása ellenére is, akkor továbbra is jelentős eredményeket érhet el. Ennek fényében pedig megkérdőjelezhetetlen, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének nélkülözhetetlen szerepe lesz az új, multipoláris világrendben.
A szerző külpolitikai újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
