A NAM ugandai csúcstalálkozója 2024-ben FOTÓ: AFP / LUIS TATO
Klemensits Péter
01/04/2025 22:00
Az El Nem Kötelezettek Mozgalmát (Non-Aligned Movement, NAM) a hidegháború két nagy tömbjéből kimaradó, szuverenitásukat előtérbe helyező államok alapították 1961-ben, Belgrádban. Jugoszlávia, Indonézia, India és Egyiptom akkor azzal a céllal fogott össze, hogy a fejlődő országokat megóvja a blokkosodás negatív következményeitől, és érdekeiket határozottabban tudják képviselni az egyébként kisebb hanggal rendelkező országok is. A mára 120 tagállammal rendelkező szervezetnek a jelenlegi világrend-átalakulás következtében felértékelődhet a szerepe, új lendületet adva az együttműködésnek.
Egyre inkább összekapcsolt világunkban a gazdasági egymásrautaltság a növekedés, fejlődés velejárója. A NAM elősegíti a tagállamok közötti gazdasági együttműködést, enyhítve a nyugati hatalmaktól való függőséget, és fokozva a kölcsönös növekedési lehetőségeket. A mozgalom tagjai preferenciális kereskedelmi megállapodásokat köthetnek, amelyek a közös érdekeken alapuló méltányos cserét és fejlődést helyezik előtérbe.
Mivel számos el nem kötelezett állam történelme gyarmatosítással és külső beavatkozások sorával terhelt, ezek az országok különösen érzékenyek szuverenitásuk védelmére. A NAM szerepe e téren is felértékelődhet a jövőben, hiszen platformot biztosít az önrendelkezés, a be nem avatkozás és a területi integritás elveinek érvényesítésére. A tagállamok közötti politikai szolidaritás erősítheti kollektív hangjukat a nemzetközi fórumokon, biztosítva, hogy a számukra fontos kérdésekkel foglalkozzanak. Ennek jegyében a NAM közösen léphet fel reformok érdekében olyan intézményekben, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, ahol a kisebb nemzetek gyakran küzdenek azért, hogy hallassák hangjukat.
A világrendi átalakulás instabilitással és gyakran háborúkkal jár; erre a történelem során számos példát láthatunk – elég csak a világháborúkra gondolnunk. Az el nem kötelezettek békére, leszerelésre és párbeszédre való összpontosítása napjainkban, amikor Európában már több mint három éve háború dúl, aktuálisabb, mint valaha. A mozgalom elősegíti a békés tárgyalásokat és a konfliktusmegoldást, ösztönözve a tagállamokat, hogy katonai beavatkozások helyett inkább diplomáciát folytassanak. Semleges platformként a NAM közvetítőként járhat el regionális konfliktusokban, ahol a nagyhatalmaknak különböző érdekeik forognak kockán. A mozgalom egyesítheti a tagállamokat, hogy a leszerelési szerződések és a fegyverzet-ellenőrzés mellett szálljanak síkra, megakadályozva a nagyhatalmak közötti eszkalációt.
Mindezek mellett a NAM kulcsszerepet játszik a fejlődő országok érdekeinek képviseletében a nemzetközi éghajlatváltozási tárgyalásokon, sürgetve a méltányos finanszírozást, a technológiatranszfert és a fejlett államok történelmi kibocsátásáért való felelősségvállalást. A közelmúlt koronavírus-járványa arra is rávilágított, hogy szükség van globális egészségügyi méltányosságra, amely biztosítja a vakcinákhoz és egészségügyi erőforrásokhoz való hozzáférést a világ minden országa számára.
Ezen túlmenően a NAM-tagok kulturális, vallási és politikai sokszínűsége gazdag párbeszédet tesz lehetővé, elősegítve a kulturális cserét, amely fokozza a megértést, és ellensúlyozhatja a szélsőségességet és az idegengyűlöletet. A mozgalom támogatja a csereprogramokat, ösztöndíjakat és kezdeményezéseket, lehetővé téve a tagállamok fiataljai számára, hogy tanuljanak egymástól, erősítve ezzel a globális összetartozást és a békés együttélést.
A szerző az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!