A tanulmánykötet az északi-sarkvidéki államok és a nagyhatalmak közötti hatékony együttműködés lehetőségét vizsgálja az Északi-sarkvidék védelme és fenntarthatóságának biztosítása terén. Mára a témát illetően nem csupán nemzetközi viszonylatban, de hazánkban is komoly érdeklődés mutatkozik, a műben pedig a térséggel foglalkozó legjelentősebb kutatók legfrissebb tudományos eredményei olvashatók. A könyv azt az álláspontot képviseli, hogy az együttműködés elengedhetetlennek tekinthető a béke fenntartása szempontjából, különösen figyelembe véve a térség gazdag természeti erőforrásait és az éghajlatváltozással kapcsolatos jégolvadásból adódó lehetőségeket.

Az Északi-sarkvidékkel határos országok, mint Norvégia, Dánia, Kanada, Oroszország és az Egyesült Államok, közvetlen érdekeltséggel rendelkeznek e források felelősségteljes kihasználását és megóvását tekintve. A béke megőrzésének kulcsa a kölcsönös tisztelet, a nyílt kommunikáció és a diplomáciai tárgyalások, amelyeket a környezetvédelemre összpontosító nemzetközi jogi keretek támogatnak. A kutatási programok, környezetvédelmi projektek és tudományos együttműködés keretében végzett közös erőfeszítések elősegíthetik a fenntartható fejlődést.

Az olyan szervezetek, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Északi-sarkvidéki Tanács, kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését célzó erőfeszítésekben. Az Északi-sarkvidék geopolitikai és környezeti szempontok értelmében egyre növekvő jelentősége aláhúzza a régió felelősségteljes kezelésének sürgősségét. A folyamatban lévő párbeszéd előtérbe helyezi a helyi közösségek érdekeit és az őslakosok jogait, hangsúlyozva az Északi-sarkvidék kihívásainak globális következményeit, amelyek azonnali és kollektív megoldásokat igényelnek.

A szerző az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.