Emmanuel Macron francia államfő, Xi Jinping kínai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke áprilisban Pekingben (Fotó: AFP/Ludovic Marin)
12/12/2023 11:53
December elején tartották meg a 24. EU-Kína Csúcstalálkozót, amelynek keretében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vezette delegáció tárgyalt a kínai állami vezetőkkel.
Habár az EU vezetői a békés együttműködés jelszóval érkeztek Kínába, az elmúlt években nem épp az ezirányú törekvések látszódtak. Az EU több szankciót kivetett vagy épp tervez kivetni Kína kapcsán, továbbá a „kockázatmentesítés” (derisking) is egyre hangosabb lett az Európai Unióban, ami tulajdonképpen az amerikai „leválás” (decoupling) hasonmása.
A legnagyobb különbség az EU-s és kínai kezdeményezés között, hogy míg az európai fejlesztésekről nem igen lehetett hallani és már-már eltűnőben van két év után, addig a kínai kezdeményezés az idén ünnepelte 10. évfordulóját és már rengeteg sikeres projektet hozott létre. Ugyanakkor míg a kínai állami vezetők támogatóak a Global Gateway kapcsán, az EU veszélyként tekint a BRI-re. Olaszország épp a találkozó napjaiban jelentette be, hogy kilép a BRI együttműködésből…
A kockázatmentesítés egyébként sem egy valós elgondolás, hiszen az EU és Kína nagyon fontos gazdasági partnerek: 2022-ben a kétoldalú áruforgalom az előző évhez képest 23 százalékkal, rekordszintre, 857 milliárd euróra nőtt. A Kínába irányuló uniós export 3,1 százalékkal 230 milliárd euróra, a Kínából származó uniós import pedig 32 százalékkal 626 milliárd euróra nőtt. A kereskedelem volumene 2022-ben meghaladta a napi 2 milliárd eurót. Ezeken kívül fontos megemlíteni, hogy az EU a számára létfontosságú gallium 71 százalékát, míg a germánium 45 százalékát szerzi be Kínából. Európa 98 százalékban függ a kínai nyersanyagexporttól a digitális- és zöldátállás területén.
Az EU kapcsán gyakran felmerült viccként a nemzetközi porondon, hogy a világ állami vezetői, ha az EU-val akarnak egyeztetni, akkor nem tudják, hogy kit kell felhívni. Ezt a viccet remekül szemléltette a mostani EU-Kína találkozó is: miközben ketten képviselték az Európai Uniót, hogy a békés együttműködésről egyeztessenek, Olaszország bejelentette, hogy kilép az Övezet és Út kezdeményezésből. Emmanuel Macron francia elnök látványos látogatást tett Kínában áprilisban, nagy békülésre, együttműködésre és az USA-Kína-konfliktusból való kimaradásra buzdította az EU-s tagországokat, aminek sokan nem örültek, így a macroni nézőpont rögtön elhalkult, vagy akár már meg is változott – a BRICS kapcsán ugyanis nagyon kritikus hangot ütött meg.
Olaf Scholz német kancellár az első volt, aki Xi Jinping harmadszori újraválasztását követően Pekingbe látogatott, majd idén júniusban a Kínával való együttműködés bővítéséről beszélt – elvégre is több német autót exportálnak Kínába, mint amennyit az egész EU-ban eladnak, de a többi német vállalat sem szívesen csökkentené a kínai jelenlétét –, míg a német külügyminiszter rendszeresen diplomáciai vihart kavar a Kína-kritikus megszólalásaival. Mindeközben Magyarország pedig reálpolitikát folytatva, a keleti nyitás jegyében békés együttműködést hirdet Kínával.
Jól látható, hogy míg a tagországok többnyire a saját gazdasági érdekeik mentén lépnek fel, és a Kínával folytatott bilaterális tárgyalásaik az együttműködések bővítéséről szólnak, addig EU-s szinten ideológiai érdekeket követnek, vagy kell (?) követniük.
A diplomáciai kapcsolatok felvételének ötvenedik évfordulóját ünnepelte május 6-én Kína és az Európai Unió. Az esemény alkalmából Xi Jinping kínai elnök és az uniós intézmények vezetői – António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – üdvözlő üzeneteket váltottak, hangsúlyozva a kölcsönös tiszteletet és az együttműködés elmélyítésének szándékát.
„Kína kész arra, hogy a meglévő eredményekre építve a Kína–EU kapcsolatok stratégiai stabilitása és kölcsönös sikere felé vezesse az együttműködést…Magyarország, mint Kína kulcsfontosságú partnere és az EU tagállama, fontos szerepet játszik ebben a folyamatban.”
Az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültségek fokozódása közepette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden telefonon egyeztetett Li Qiang kínai miniszterelnökkel, hogy megvitassák az amerikai vámok következményeit és utat keressenek az okozott gazdasági károk enyhítésére.