Miután Indonézia a valóságban – s nem csak papíron – is elszakadt gyarmattartójától, Hollandiától, rögtön elkötelezte magát a gazdasági fejlődés mellett. Ez ugyanakkor nem ment zökkenőmentesen, a délkelet-ázsiai államban a hatvanas években katonai vezetés vette át az uralmat, melyet csak 1998-ban sikerült leváltani. Ez rá is nyomta a bélyegét a gazdaság fejlődésére, azonban a rendszerváltás óta tartós és töretlen növekedési pályára lépett a szigetország.
Az állami szektorban korábban domináns vállalatok privatizációja és a szabad piaci verseny előmozdítása nagymértékben hozzájárult az üzleti környezet javulásához és a gazdasági növekedés felgyorsításához. Az infrastruktúra fejlesztése is kiemelt fontossággal bírt a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. Indonézia jelentős erőfeszítéseket tett a közlekedési hálózat bővítésére, a kikötők, repülőterek és utak modernizálására. Az informatikai és technológiai ágazat is fontos szerepet játszott az Indonéziai gazdaság fejlődésében. E területen történt innovációk és a digitális gazdaság felemelkedése hozzájárult a kis- és középvállalkozások növekedéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez. Az e-kereskedelem és az online szolgáltatások terén elért fejlődés megnyitotta az ajtót az új üzleti lehetőségek előtt.
Indonézia a világ negyedik legnépesebb országa, amelynek lakossága évente 0,8-1 százalékkal növekszik és 2020-ban meghaladta a 270 millió főt. Az emberi erőforrás fejlesztése és oktatása is kulcsszerepet játszott a gazdaság erősödésében. Az ország jelentős fiatal népességgel rendelkezik, a különböző kormányok pedig óriási erőfeszítéseket tettek oktatásuk színvonalának fejlesztéséért. Részben ennek köszönhető, hogy a gazdasági teljesítmény dinamikusan növekszik, a rendszerváltás óta eltelt több mint húsz évben a világátlagot jóval meghaladva éves szinten 5 százalékos GDP-növekedéssel.
Míg korábban Indonézia szén és pálmaolaj exportjáról volt híres, most óriási lehetőség előtt áll, ugyanis itt található a Föld nikkelkészletének egyötöde, emellett a harmadik legnagyobb kobalt termelő országa, és számottevő bauxittartalék fölött diszponál, vagyis mindene megvan, ami a modern okoseszközök, elektromos autók akkumulátorainak gyártásához kell.
A hangsúlyozottan semleges ország szívesen látja koreai, japán, amerikai és kínai fémfeldolgozókat egyaránt. Mindemellett a főváros, Jakarta Délkelet-Ázsia egyik leggyorsabban fejlődő tech és startup paradicsoma, amely valóságos mágnes a kockázati tőkebefektetőknek.
Mindennek köszönhetően Indonézia ma már a világ 32. legnagyobb termékexportőre és 30. termékimportőre. 2000 és 2019 között több mint kilencszeresére, 232 milliárd amerikai dollárra nőtt az országban befektetett működőtőkeállomány. Összevetve ezt az ország geopolitikai jelentőségével, valószínűsíthető, hogy Indonézia már 2050 előtt bekerül a világ tíz legnagyobb gazdasága közé.
A szerző gazdasági újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/III. számában jelent meg.