Maszúd Pezeskián iráni elnököt Necsirván Bárzáni kurdisztáni elnök fogadta Erbilben (Fotó: AFP/Iranian Presidency)
Tárik Meszár
21/09/2024 21:51
Necsirván Bárzáni kurdisztáni elnök történelminek nevezte Pezeskián látogatását, mondván, hogy a kurd régiókat nem fogják felhasználni Irán biztonságának veszélyeztetésére. „Történelmi és kulturális kapcsolatokat ápolunk Iránnal” – mondta Bárzáni egy sajtótájékoztatón.
A megbeszélések középpontjában a bilaterális kapcsolatok álltak, és különösen a biztonság területére korlátozódtak. Pezeskián kurd nyelven beszélt arról, hogy látogatásának célja az Irakkal és a kurdisztáni térséggel fennálló kapcsolatok megszilárdítása, valamint a függőben lévő vitás kérdések kezelése. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy Teherán szerint Erbil egyes iráni kurd ellenzéki csoportok fegyveres tagjait rejtegeti.
Az iraki központi kormány és Irán már korábban megegyezett
2023 márciusában Irak és Irán egy jelentős biztonsági megállapodást kötött, amelynek célja az észak-iraki kurd ellenzéki csoportok elleni fellépés volt. Ez a paktum a két ország között évek óta fennálló feszültségek enyhítésére irányult, különösen azután, hogy Irán korábban katonai csapásokat mért ezekre a csoportokra, amelyek Kurdisztán területén működtek. A megegyezés egyik központi eleme az volt, hogy Irak és Irán közös erőfeszítésekkel lefegyverzik a kurd ellenzéki csoportokat és eltávolítják őket a két ország közös határának közeléből.
A perzsa ország vezetése régóta tart attól, hogy ezek a kurd szerveződések biztonsági fenyegetést jelentenek számukra, mivel Iránon belül is jelentős kurd kisebbség él, akiknek egy része autonómiára és nagyobb függetlenségre törekszik. Ehhez még hozzájön az is, hogy az iraki kurdok korábban gyakran találtak menedéket a határ túloldalán, az elmúlt években pedig főként iráni kurdok menekültek Észak-Irakba, akiknek jelenlétére sokan biztonsági aggályként tekintenek.
A kurd csoportok lefegyverzése és visszaszorítása hosszabb távon is mérföldkő lehet a két ország közötti viszony rendezésében, ugyanakkor komoly kihívásokat is jelent a kurd autonóm törekvések szempontjából. Egyes kurd szervezetek ellenállása továbbra is fennáll, így a megállapodás hatékonysága és tartóssága még kérdéses.
Átalakul a kurd-izraeli viszony?
Az iráni-kurd közeledés egyik legnagyobb kérdése az, hogy ez miképpen egyeztethető össze az iraki kurdok Izraellel fenntartott jó viszonyával. Történelmileg, Izrael és a Kurd Autonóm Régió között fennálló kapcsolatokat a kölcsönös stratégiai érdekek határozták meg. Izrael régóta támogatja a kurd törekvéseket az autonómia és a teljes önrendelkezés irányába, hiszen ez a régió több országát is gyengítheti, és egy erős szövetségesre lelhet egy ellenséges környezetben. Ugyanakkor az, hogy Iraki Kurdisztán most nyitott a Teheránnal való együttműködésre, bizonyos feszültségeket kelthet. Ennek oka elsősorban, hogy Irán évek óta az egyik legnagyobb kihívást jelenti Izrael számára a Közel-Keleten. Mindkét ország regionális hatalomként tekint magára, és közvetett módon több térségbeli konfliktusban is szembekerültek egymással. Izrael számára tehát most némi aggodalmat kelthet, hogy egy fontos szövetségese távolodhat el tőle.
Mi motiválja a kurd politika változását?
A Kurd Autonóm Régió helyzete különösen érzékeny, hiszen több regionális hatalommal kell egyensúlyoznia: Irán, Törökország, Irak és az Egyesült Államok egyaránt befolyásos szereplők a térségben. Mivel az iraki kurdok nagymértékben függenek ezen országoktól, különösen a gazdasági és biztonsági területeken, kénytelenek olyan diplomáciai lépéseket tenni, amelyek túlélésüket biztosítják.
Izrael számára ugyan kihívást jelenthet, hogy egyik potenciális szövetségese közvetlen kapcsolatba kerül Iránnal, de a kurd régió egyértelműen az egyensúly fenntartására törekszik. Érdekükben áll elkerülni, hogy az Izraellel ápolt kapcsolataik hátrányosan befolyásolják a Teheránnal való tárgyalásaikat, ugyanakkor arra is törekednek, hogy az iráni megállapodások ne veszélyeztessék a régóta tartó izraeli együttműködést.
A legnagyobb kérdés tehát az, hogy a kurd vezetők hogyan képesek egyensúlyt teremteni a különböző regionális és nagyhatalmak érdekei között, és milyen hosszú távú következményei lesznek ennek a diplomáciai manőverezésnek.
Az izraeli-kurd viszonyról dióhéjban
Habár a két fél közötti kapcsolatokat nem formalizálták, az Iraki Kurdisztán (különösen a Kurdisztáni Demokrata Párt - KDP) és Izrael közötti relációk egészen az 1960-as évek közepéig nyúlnak vissza, amikor Izrael olyan erős szövetségesnek tekintette a kurdokat, akikre számítani lehetett az éppen regnáló iraki rezsim meggyengítésében. Az 1960-as és 70-es években Izrael titokban támogatta az Irak elleni kurd felkelést a közel-keleti geopolitikai stratégiája részeként, hogy szövetségeket kössön a nem arabokkal.
Izrael azóta is különleges viszonyt ápol a kurdokkal (főleg a KDP-vel). 2017-ben a Kurdisztáni Regionális Kormány (KRG) népszavazást kezdeményezett a központi iraki kormánytól való függetlenedés érdekében, és Izrael volt az egyetlen ország, amely támogatta és szorgalmazta a kurd függetlenséget.
Néhány évvel ezelőtt a felek közötti kapcsolatok formalizálására is történtek hivatalos felhívások. Az Iraki Kurdisztánban székelő Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának korábbi vezetője, Rebwar Babaki azt javasolta, hogy Irak normalizálja viszonyát Izraellel, hogy elősegítse a békét a térségben. Emellett 2021 őszén több mint 300 prominens személy kezdeményezésére találkozót tartottak az észak-iraki kurd Erbilben, ahol többek között arról is szó esett, hogy a két ország közötti kapcsolatokat rendezni kellene és a közeljövőben akár Irak is csatlakozhatna az úgynevezett Ábrahám-egyezményhez. A tanácskozás érdekes fordulatot vett, ugyanis a résztvevőket még az esemény alatt börtönbüntetéssel fenyegették meg és a bagdadi vezetés rendkívül ellenségesen reagált a kapcsolat normalizálásának lehetőségére.
Jelentések szerint a Kurdisztáni Régióban több mint 500 zsidó család él jelenleg.
A szerző az Eurázsia Központ vezető kutatója.
