Az iszlám, mint a soft power eszköze
A kemény hatalom még mindig jelentős tényező az egyes közel-keleti államok nemzetközi kapcsolataiban, azonban a puha hatalom, azaz a soft power is egyre fontosabbá válik a 21. században. Utóbbi eszköztárába tartozik a diplomácia, a kulturális és vallási rendezvények, az oktatási csere- és ösztöndíjprogramok, vagy éppen a humanitárius segítségnyújtás.
Az iszlám, mint a soft power eszköze
Fókusz

Az iszlám, mint a soft power eszköze

Fotó: AFP/Anadolu Agency/Ahsan Mohammed Ahmed Ahmed
Tárik Meszár 04/06/2024 22:00

A kemény hatalom még mindig jelentős tényező az egyes közel-keleti államok nemzetközi kapcsolataiban, azonban a puha hatalom, azaz a soft power is egyre fontosabbá válik a 21. században. Utóbbi eszköztárába tartozik a diplomácia, a kulturális és vallási rendezvények, az oktatási csere- és ösztöndíjprogramok, vagy éppen a humanitárius segítségnyújtás.

A Közel-Keleten a szocializmus és a pánarabizmus hanyatlásával az iszlámmal szembeni egyetlen igazi ellenfelet a nacionalizmus jelenti. Utóbbi eszméket viszont rendkívül problematikus egy adott nemzeten kívül terjeszteni. Ez azt jelenti, hogy az országok vezetései – még a viszonylag szekuláris és progresszív kormányok is – erőteljes ösztönzést éreznek arra, hogy az iszlámot beépítsék külpolitikájukba, vallási eszméket használva presztízsük növelésére és érdekeik előmozdítására.

Az iszlám puha hatalmának egy fontos aspektusa a vallási közösségek ereje. Ez jelen van az iszlám vallású országokban és a nyugati világban lévő muszlim diaszpórákban egyaránt. Az iszlám civilizációban az imámok és más vallási vezetők gyakran jelentős befolyással bírnak a híveik életére és gondolkodására. Ez a befolyás nemcsak vallási kérdésekre korlátozódik, hanem társadalmi, gazdasági és politikai témákban is érvényesül. Például egy imám által kiadott fatva (kötelező érvénnyel nem bíró vallásjogi állás foglalás) vagy egy mecsetben tartott prédikáció komoly hatással lehet egy adott közösség viselkedésére és értékeire.

Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az iszlám szerepe gyakran megmutatkozik az oktatás és a jótékonyság terén történő tevékenységekben is. Számos iszlám vallású országban működnek jótékonysági szer vezetek és alapítványok, amelyek oktatási programokat, egészségügyi ellátást és más szociális szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szervezetek olykor az iszlám világon kívül is működnek, és tevékenységük nemcsak az iszlám humanitárius értékeit tükrözik, hanem hozzájárulnak a muszlim világ pozitív imázsának kialakításához a nemzetközi közösségben.

Kulturális értelemben is – legyen az gasztronómia, divat, vagy filmipar – megmutatkozik az iszlám, mint a soft power eszköze. Erre kiváló példa a Diriliş: Ertuğrul című török sorozat, amely 2014-es megjelenése óta óriási népszerűségre tett szert Latin-Amerikában, Dél-Ázsiában és Afrikában, de a Netflixnek köszönhetően a világ más részeire is eljutott. A romantikával, autentikus jelmezek kel, lenyűgöző zenei elemekkel és véres csatajelenetekkel tarkított sorozatban az iszlám rendkívül pozitív színben tűnik fel, ami sokat javított annak megítélésén az említett régiókban.

Összességében az iszlám széles körű kulturális, vallási és szociális hagyományai rendkívül hatékony eszközöket jelentenek a soft power gyakorlásában. Az iszlám világ ezen rokonszenvet keltő aspektusai továbbra is befolyásolják és formálják a globális politikát, gazdaságot és kultúrát.



A szerző
az Eurázsia Központ vezető kutatója.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások