Fotó: Anahit Szimonján
Kránitz Péter Pál
30/10/2024 22:00
Jereván és Budapest között 2200 kilométeres távolság feszül, ami mostanra, főleg a közvetlen légi összeköttetés miatt, eltörpülni látszik. Bár a két ország évtizedeken át egyazon politikai tömbbe, a szocialista országok táborába kényszerült, az 1980-as években a Kárpát-medence és a Dél-Kaukázus közötti különbség sokkal nehezebben volt leküzdhető, különösen egy fiatal egyetemista számára.
Anahit Szimonján 1959-ben született Jerevánban, s hamar eldöntötte, újságíró szeretne lenni. A Jereváni Állami Egyetem hallgatójaként különös szorgalomról és elhivatottságról tett tanúbizonyságot, ezért 1979- ben ösztöndíjat nyert a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetemre, ahol nemzetközi újságírás szakirányt tanult. Itt találkozott a magyar nyelvvel, amely szerelem volt első látásra. A kihívást kereste, s a szocialista országok nyelvei közül kiválasztotta a legnehezebbet. Jó nyelvérzékének és tehetségének köszönhetően hamarosan Budapesten folytathatta tanulmányait.
Mindössze fél évet töltött 1981 őszén és 1982 telén a magyar fővárosban, ám ez idő alatt megtanult folyékonyan magyarul. Olyan mély barátságokat kötött, amelyeket máig ápol. Nem csupán nyelvünket ismerte meg, de a két nép közös múltját is – szakdolgozatában a magyar nyelvű örmény sajtó (Armenia folyóirat, Szamosújvár hírlap, stb.) történetét dolgozta fel. Igazi missziója azonban csak ekkor kezdődött.
„Miután Budapestről visszatértem Jerevánba, ráébredtem, hogy az örmény-magyar történelmi és kulturális kapcsolatok tanulmányozása lesz az életcélom. Hosszú évek kemény munkáját követően aztán 2000- ben elvállaltam az Örmény-Magyar Baráti Társaság elnökségét” – emlékezett vissza Anahit Szimonján.
Az örmény-magyar kapcsolatok mély gyökereit és jelentőségét jelzi, hogy az Örmény-Magyar Baráti Társaság az egyik legrégebbi nem-kormányzati szervezet Örményországban, 1968 óta folyamatosan működik. A szervezet missziója a kétoldalú kulturális kapcsolatok ápolása, amelynek egyik legszebb megnyilvánulása Szarkisz Bahdaszarján szobrászművész alkotása, a két nép barátságát jelképező szobor a soproni Jereván lakótelepen.
2012 augusztusa az örmény-magyar kapcsolatok egyik, negatív értelemben legmeghatározóbb időszaka. Ekkor engedték szabadon Azerbajdzsánban Ramil Szafarovot, aki egy budapesti NATO-tanfolyamon baltával végzett egy örmény hadnaggyal. Habár Szafarovot a bíróság életfogytiglanra ítélte, a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak, ahol kegyelemben részesült. Az örmény kormány tiltakozásul megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.
Anahit Szimonján és a baráti társaság munkája az ezt követő évtizedben minden korábbinál nehezebbé és egyben fontosabbá vált. A nyilvános diplomácia fóruma lett, amely a két nép évszázados kapcsolatainak fenntartását tűzte zászlajára. Minden március 15- én megkoszorúzták a második világháborús magyar hadifoglyok jereváni emlékművét, támogatták az örményországi Artasat városában működő magyar népi kézművesek munkáját, önkéntesprogramokat szerveztek magyar fiatalok számára Örményországban.
2022 decemberében azonban új távlatok nyíltak az örmény-magyar kapcsolatok történetében. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint örmény hivatali kollégája, Ararat Mirzoján „újjáélesztették” a két ország diplomáciai kapcsolatait, és ezzel megnyílt a lehetőség a két nép közötti kulturális partnerség revitalizálására is. Anahit Szimonján elmondta, hálás a magyar kormány humanitárius támogatásának.
„Külön hála illeti a Hungary Helps programot, amely támogatást nyújtott a karabahi örmény menekülteknek, a Lori és Tavus megyékben pusztító, májusi árvíz károsultjainak, s azért, mert idén nyáron 120 karabahi menekült gyermek számára biztosított nyaralási lehetőséget a Balaton partján az Erzsébet Táborban. A program folytatódni fog a következő években és mintegy ezer gyermeknek fog nyaralási lehetőséget nyújtani Magyarországon.”
Anahit Szimonján reméli, hogy Magyarország hamarosan megnyíló jereváni nagykövetsége, s a budapesti örmény külképviselet új lehetőségeket fog biztosítani a két nép baráti kapcsolatainak ápolására.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
