Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, a tizedik Keleti Gazdasági Fórumon egységes üzleti preferenciális rendszer bevezetését javasolta 2027. január 1-jétől az orosz Távol-Kelet és az Északi-sarkvidék számára. Mint mondta, a rendszer a korábbi sikeres tapasztalatok alapján biztosítana kedvezményeket, megőrizve a jelenlegi befektetők feltételeit. A tervezetet a keleti régiók fejlesztéséért felelős minisztérium és a Távol-Kelet és Északi-sarkvidék Fejlesztésének Társasága dolgozta ki, külön kedvezményeket biztosítva az olaj- és gázkitermelési, valamint a pénzügyi szektor számára.
Putyin hangsúlyozta, hogy a távol-keleti térség és Szibéria fejlesztése a XXI. század prioritása Oroszország számára. A régió bruttó regionális terméke tíz év alatt 4 billió rubelről 11 billióra nőtt, a szén- és aranykitermelés pedig közel 70 százalékkal emelkedett. Az elnök szerint a térség szénkészletei 900 évre elegendőek. Prognózisa szerint 2032-re a BAM és a Transzszibériai vasút szállítási kapacitása 1,5-szeresére nő, a kikötők évi 380 millió tonnás forgalma pedig további 115 millió tonnával bővül 2030-ra.
Bejelentette, hogy jövőre átadják az Oroszországot Észak-Koreával összekötő Tumannaja-hidat, újabb hidakat terveznek, valamint bővítik a két ország közötti légi összeköttetést. Feladatként említette a Szentpétervártól Vlagyivosztokig tartó transzarktikus közlekedési folyosó fejlesztését és a régió életkörülményeinek javítását. Putyin szerint sikerült megállítani a népességelvándorlást, a 20–24 éves fiatalok száma kilenc éve folyamatosan nő, az átlagfizetés pedig tíz év alatt 2,5-szeresére emelkedett, meghaladva a 100 ezer rubelt.
Nemzetközi kapcsolatokról szólva kijelentette: Oroszország sosem fordult el kizárólag a Kelet felé, és kész együttműködni minden országgal, amely kapcsolatokat keres vele. Hangsúlyozta, hogy több nyugati ország vállalatai továbbra is jelen vannak az orosz piacon, míg azok, akik politikai okokból kivonultak, veszteségeket szenvedtek el.
A gazdasági helyzetre kitérve Putyin megjegyezte: az orosz gazdaság lehűlése összefügg a magas jegybanki alapkamatokkal, ám a kamat hirtelen csökkentése inflációt gerjesztene. Hozzátette, hogy a központi bank célja az infláció 4–5 százalékra való visszaszorítása. Az elnök hangsúlyozta, hogy a gazdaságnak a magas bérekre kell épülnie, és emlékeztetett arra, hogy a szegénység szintje tíz év alatt 11,3-ról 7,2 százalékra mérséklődött.