Az uniós szankciók hatását vizsgálva több szakértő is megállapította, hogy az úgynevezett „Oroszország-erőd” stratégiának és az Orosz Központi Bank ügyes intézkedéseinek köszönhetően az az ország pénzügyi rendszere ellen tudott állni a nyugati büntetőintézkedéseknek.
Leegyszerűsítve, az Oroszország-erőd a Szovjetunió felbomlása után zajló gazdasági válságok hatására kialakított stratégia, amely egyrészt diverzifikálni igyekszik az orosz gazdaságot az olaj és a gáz exportjától, másrészt pedig csökkenteni akarja annak függőségét a nyugati technológiáktól és piacoktól. A stratégia pillérei a körültekintő fiskális szabályozás és a megbízható inflációs célkövetés.
A tényleges megvalósítására 2014 után került sor, amikor az első szankciókat vetették ki Oroszországra a Krím elcsatolása miatt. Az orosz kormány 2017-től szigorúbb keretek között kezdte alkalmazni a költségvetési szabályt, amely a 2008-ban létrehozott Nemzeti Jóléti Alap (Fond Nacionaljnogo Blagoszosztojányija, FNB) fenntartásához szükséges. Ez tulajdonképpen egy biztonsági mechanizmus, amelynek eredeti célja az volt, hogy megvédje a költségvetést az olajárak ingadozásától. A 2004-es bevezetése óta négy változata létezett, de mindegyik így vagy úgy meghatározta a magas energiaárakból származó piaci bevételek megtakarításának elvét.
Az FNB euró, japán jen és brit font alapú pénzeszközeit (az alap tartalékéinak közel felét, kb 300 milliárd dollár értékben) a kivetett szankciók értelmében befagyasztották. Így 2022-ben döntés született az euró, a jen és font kivonásáról is, 2023-ban az alap eszközeinek 60 százalékát kínai juanban és 40 százalékát aranyban kívánják tartani, ezzel védve azt a nyugati szankciók hatásaitól.
Az Oroszország-erőd stratégia részsikerei ellenére orosz ipar továbbra is nagyban függ a nyugati technológiáktól, amelyek helyettesítése csak kis mértékben sikerült. A kezdeti sokk ellenére az ipar továbbra is működik, de leginkább amiatt, hogy az orosz vállalatok egyelőre meglévő tartalékaikból tudják fenntartani tevékenységüket.
Ha a kiesett importot és importberuházásokat nem sikerül közép-távon helyettesíteni vagy esetleg megújítani, úgy az orosz iparnak komoly visszaesést jósolnak. A szankciók ebben a tekintetben tehát inkább közép- és hosszútávon tudnak megmutatkozni.
Bizonyos mértékben sikerült kivédeni a szankciók hatását az orosz pénzügyi szektorral szemben, ugyanakkor a jelentős importfüggőség következtében az orosz gazdaság továbbra is sebezhető maradt és egyelőre az alternatív – ázsiai, leginkább kínai és indiai – piacoknak és beszállítási útvonalaknak megbízhatóságának, vagy ha úgy tetszik, saját érdekeiből fakadó jóindulatának van kitéve.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/II. számában jelent meg.