Az ősi Kína gasztrotörténeteiről nyílt páratlan kiállítás a Néprajzi Múzeumban
Október 16-tól látogatható a Kínai Nemzeti Múzeum 90 műtárgyát bemutató tárlat.
Az ősi Kína gasztrotörténeteiről nyílt páratlan kiállítás a Néprajzi Múzeumban
Kultúra

Az ősi Kína gasztrotörténeteiről nyílt páratlan kiállítás a Néprajzi Múzeumban

Fotó: Facebook/Néprajzi Múzeum
Eurázsia/MTI 16/10/2024 10:00

Milyen szerepet tölt be a főzés és étkezés Kína népének múltjában és jelenében? Hogyan formálta a gasztronómia a mindennapokat, hagyományokat, gondolkodást, de akár a politikát is? Mekkora jelentőséggel bír az étkezés kultúrája Kínában? Ezekre a kérdésekre ad választ Fine Dining: Az ősi Kína gasztrotörténetei című, október 16-tól megtekinthető tárlat a Néprajzi Múzeumban. 

A Fine Dining: az ősi Kína gasztrotörténetei című, a messzi Kínából származó, Liechtensteint, Párizst és Hong Kongott is bejárt kiállítás jelenlegi állomása a budapesti Néprajzi Múzeum, ahol 2024. október 16-tól 2025. január 19-ig lesz megtekinthető. A páratlan tárlat mintegy 90 műtárgyat jelenít meg a Kínai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből az ókortól a modern időkig – írja honlapján a Néprajzi Múzeum.

Ismertetőjük szerint a kiállításon a közönség mélységében is megismerheti a kínai étkezési szokások évezredeket átívelő hagyományait, azok mélységét, varázsát és sokszínűségét. A látogatók betekintést nyerhetnek egy olyan kultúrába, ahol az ételek és italok elkészítése nemcsak evést és ivást jelentett, hanem – többek között – spirituális erővel is bírt.


At MTI tudósítása szerint Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára a kiállítás megnyitóján kiemelte: különleges alkalom ez a magyar-kínai kulturális kapcsolatok szempontjából, amikor a kínai gasztronómia és az ahhoz kapcsolódó tárgyi kultúra 5000 éves történetének régi korszakait bemutató nagyszabású kiállítás megnyitására kerül sor az Európa egyik leggazdagabb etnográfiai és népművészeti gyűjteményének otthont adó intézményben.

Hangsúlyozta: a múzeumok együttműködéséből született kiállítás is példázza, miként járulhat hozzá a kulturális csere a különböző kultúrájú országok és népek közötti kölcsönös tisztelet és megértés erősítéséhez.

Kiemelte: a kiállítás gazdag tárgyi, képi és szöveges anyag révén betekintést enged a kínai gasztronómia nyelvi, filozófiai és spirituális összetevőibe is. – A tárlat rámutat arra, hogy jelen korunk miképpen gyökerezik a kulturális hagyományokban, ősi tapasztalatokban és bölcsességben – tette hozzá.

A 2024-es év a kínai-magyar kapcsolatrendszer fontos éve, mert a diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját és a kínai-magyar barátságot ünnepeljük. Erre építve szeretnénk tovább haladni, kölcsönösen megismerni egymást, tovább építeni a kapcsolatrendszerünket, egyre több együttműködési lehetőséget aknázva ki – idézte az MTI Gong Taot, Kína magyarországi nagykövetét is.

Mint mondta, a diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulója alkalmából idén májusban Hszi Csin-ping kínai elnök sikeres, történelmi jelentőségű látogatást tett Magyarországon. Kiemelte: a két ország kapcsolatrendszere szintet lépett, kiterjedt, mindent átfogó kapcsolatrendszerré alakult át.

Hozzátette: a májusi látogatás egyik eredménye a kiállítás, amely tovább erősíti a magyar-kínai kapcsolatokat. Elmondta: a kiállításon az ókortól a modern időkig láthatók olyan használati eszközök, amelyek az étkezési kultúrát jelenítik meg. A tárlat bemutatja a kínai nemzet gasztronómiai kultúráját, ezáltal a mindennapi életbe is betekintést nyújt.

– A kínai ételeket a magyarok is szeretik, Budapesten járva sok kínai éttermet látunk – emelte ki, hozzátéve: a tárlat tovább erősíti a kulturális, a gasztronómiai együttműködést és ezáltal a két nép közötti baráti kapcsolatokat.
„Az élelem a legfontosabb emberi szükséglet"
A Néprajzi Múzeum ismertetője szerint: az ókori Kína étkezőasztalai évszázadok élelmiszer-forradalmait és kulturális változásait kísérték végig a nyers ételektől a kifinomult fogásokig, hiszen a hagyományos kínai gondolkodás jelentős mértékben tükröződik a főzés művészetében. Az ország nem csupán igényesen előállított és funkcionálisan is változatos evőeszközökkel, edényekkel, hanem rafinált főzési eljárásokkal rendelkezik, amit a különböző ételeket dokumentáló művek hatalmas gyűjteménye egészít ki. A kínai étkezési kultúra a kulináris gyakorlatból eredően olyan filozófiai gondolatokban nyilvánult meg, mint „az ötféle íz megfelelő keveréke", vagy a „harmónia a sokféleségben". Emellett számos politikai bölcsességet is ihletett, mint például „egy nagy államot kormányozni olyan, mint egy kis halat megfőzni: nagy gonddal kell vele bánni", valamint olyan hiedelmek kialakulásához is vezetett, mint „az orvosság és az étel ugyanabból a forrásból származik", vagy „az étel képes gyógyítani és életet adni".

Egy kínai közmondás szerint „Az élelem a legfontosabb emberi szükséglet". A kínaiak számára az ételek nem mindennapi jelentőséggel bírnak, hiszen nemcsak az alapvető létfenntartáshoz szükségesek, hanem az emberi kapcsolatok nehézségeinek áthidalására és a bensőséges kapcsolódás erősítésére is szolgálnak. Az étkezés a különféle művészi alkotások, így a zene, a tánc, a festészet, a szobrászat és a költészet ihletőjévé is vált.

A kínai étkezési kultúra évszázadokon átívelő fejlődése tanúskodik az idő múlásáról, a népek, kultúrák találkozásáról és szétválásáról. Az ezek hatására folyamatosan változó étkezési kultúra jelentős innovációs szerepet játszott a kínai civilizáció fejlődésében és emellett kifogyhatatlan forrásként szolgált a kínai hagyományos orvoslás, tudomány, művészetek és a kínai élet szinte minden területén. A bemutatott kiállítás célja, hogy a pekingi Kínai Nemzeti Múzeum gyűjteményéből választott 90 tárgy segítségével megismertesse a Néprajzi Múzeum látogatóit a kínai étkezési kultúra különleges varázsával és sokszínűségével.

Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások