A kazahsztáni Zhanatasskaja szélerőműpark, a Zöld Selyemút egyik szimbóluma (Fotó: AFP/Xinhua/Kalizhan Ospanov)
Veres Szabolcs
29/09/2023 08:24
A Zöld Selyemút nem más, mint az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) országaival összekapcsolódó fenntartható fejlődés koncepciója. A Zöld Selyemút célja, hogy BRI-projekteket környezetbaráttá és fenntarthatóbbá tegye, mindezt úgy, hogy a kezdeményezéshez kapcsolódó közösségek számára megélhetést és korunk egyik nélkülözhetetlen energiaforrását, a villamosenergiát is képes legyen biztosítani.
Hogy miért is annyira fontos a kezdeményezés e kevésbé ismert oldala? Ennek három főbb oka van. Először is, a fenntartható fejlődés és a „zöld” energiaforrásokra történő átállás beleillik abba az egyre növekvő globális trendbe, amely hatékony megoldásnak tekinthető az ENSZ 2030-ig szóló, a világ fenntartható fejlődését célzó végrehajtásának elősegítésére. Másodszor, a Zöld Selyemút Kína számára is kulcsfontosságú prioritást élvez abból a szempontból, hogy Peking 2060-ra el szeretné érni a karbonsemlegességet. Harmadszor, az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, és globálisan összehangolt erőfeszítésekre van szükség – különösen igaz ez a feltörekvő és fejlődő gazdaságok esetében – a folyamat lassítása és visszafordítása érdekében. A Zöld Selyemút éppen ezért elsősorban három megújuló energiaforrásra támaszkodik, ezek a víz-, a nap-, és a szélenergia.
A sikeres gazdasági reformoknak és a zöld energiapolitikának köszönhetően Kína vízenergia ágazata az elmúlt negyven évben hússzorosára nőtt. Peking ügyel arra, hogy az Övezet és Út kezdeményezés keretében is aktívan fektessen be az említett szektorba. Tapasztalatait és fejlett technológiáit igyekszik továbbadni azon országoknak, amelyek igényt tartanak rá. Erre jó példa az ugandai Isimba és Karuma vízerőművei, amelyek az Övezet és Út kezdeményezésen belül jöttek létre és anyagi, technológiai támogatásban is részesültek. A két vízerőműnek köszönhetően Uganda energiakapacitása megduplázódott. Hasonló példákat láthatunk más afrikai országokban, például Etiópiában, vagy éppen a dél-kelet-ázsiai Kambodzsában is.
A napenergiára való áttérés is jelentős erőfeszítéseket igényel, mivel a fejlett világ infrastruktúrájának nagy része fosszilis tüzelőanyagokra épül, a napenergia használatának gazdasági előnyei azonban egyre nyilvánvalóbbak. Számos Övezet és Út kezdeményezés közvetlenül kapcsolódik a napenergia villamos energiává alakításának technológiához. Erre remek példát mutatnak a többek közt Kenyában, Egyiptomban, Kazahsztánban vagy éppen Vietnámban felhúzott naperőművek.
A fentiek mellett a szélenergia is kiemelt szerepet tölt be a kínai kezdeményezésben, tekintve, hogy az egyik legegyszerűbb és legmegfizethetőbb megújuló energiaforrásról van szó. Ez az állítás ugyanakkor csak abban az esetben igaz, ha olyan területekről beszélünk, ahol állandó szél van. Úgynevezett szélfolyosók mind Kínában, mind pedig Közép-Ázsiában fellelhetők, Peking és a térség kezdeményezéshez csatlakozó országai pedig ki is használják ezeket. Kazahsztánban található például a Zhanatasskaja szélerőműpark, amely a Zöld Selyemút egyik szimbólumává is vált.
Sok ország a Zöld Selyemút nyújtotta lehetőségeket még csak most kezdi felismerni, ez ugyanakkor a jövőben változhat. Figyelembe véve a BRI országait érintő környezetvédelmi problémákat, a kezdeményezés kézenfekvő megoldást kínál ezek orvoslására. Emellett európai szemmel is érdemes figyelemmel kísérni a projekteket és kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója
Ez a cikk az Eurázsia 2023/szeptember-októberi számában jelent meg.
A Zöld Selyemút projekt keretében a kínai CMC (China National Machinery Import & Export Corporation) Magyarország legnagyobb, 100 megawatt termelőkapacitásra kész napelemes erőművét építette fel Kaposvár határában. A projekt évente 120 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki, és képes megtermelni annyi energiát, hogy azzal az ötvenezer lakosú Kaposvár teljes villamosenergia-igényét fedezni tudja. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter közlése szerint a kaposvári Közép-Európa legnagyobb naperőműve. „A beruházás kiemelten fontos, mert hozzájárul Magyarország klímapolitikai céljainak megvalósításához” – fogalmazott 2021 májusában a tárcavezető a létesítmény átadásakor.
