Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
03/04/2024 22:00
Milyen téren vannak még kiaknázható lehetőségek a két ország együttműködésében?
Az elmúlt időszak nagyszabású koreai beruházásai után azok jövőbeli, kiemelten a kutatás-fejlesztés területén történő bővítésére, valamint a tudományos együttműködés és az atomenergia területén látok jövőbe mutató lehetőségeket. Ezen a területen paradigmaváltásra van szükség, növelni kell a külföldi beruházók tevékenységének a tudásalapú hányadát. Ez hazánk versenyképessége növelésének kulcseleme. A Magyarországon beruházó koreai nagyvállalatok, a Hankook Tyres, a Samsung Electronics, a Samsung SDI, az SK On, az EcoPro, hogy csak a legnagyobbakat említsem, nyitottságot mutatnak a termelési tevékenységük mellett hazai KFI-központok létrehozására is. Óriási sikerként könyvelhetjük el, hogy a valaha volt legnagyobb, 22,5 milliárd forint értékű magyarországi kutatás-fejlesztési beruházást a Samsung SDI hajtotta végre tavaly. A tudományos együttműködés területén is látok lehetőséget az együttműködés intenzívebbé tételére.
Milyen konkrét példát emelne ki a tudományos együttműködés területéről?
A molekuláris diagnosztika területén működő ulszani Clinomics cég Magyarországon alapította meg európai központját. Magyarországot alkalmas országnak tekintik az együttműködésre a kiváló humánerőforrás és üzleti lehetőségek tekintetében. A kutatócsere vonatkozásában nagy elismeréssel nyilatkoztak a magyar munkatársaikról és örömmel vennék, ha oktatnának vendégoktatóként Koreában. Október végén-november elején nagyszabású eseményt tervez nagykövetségünk Dedzsonban, Dél-Korea kutatás-fejlesztési fellegvárában, ahol hazánk lesz a díszvendége a Daejeon Wine Expónak, ahol kulturális és tudományos programelemeket is tervezünk. Utóbbiban a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, illetve a kutatóintézetek tervezett részvétele tovább erősítheti a két ország kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatait.
Nagykövetként milyen diplomáciai eredményeket emelne ki és milyen tervei vannak a magyar-dél-koreai együttműködés elmélyítésére?
Fontos megjegyezni, hogy egy nagykövet feladata nem a szakmai döntések meghozatala, hanem a partnerek összekötése. A Szöulban töltött időszak alatt ennek érdekében intenzív kapcsolatteremtési és kapcsolatápolási tevékenységet folytattam politikai, gazdasági és kulturális vonalon is, de szeretném kiemelni a kutatás-fejlesztés-innováció területen végzett munkát is. Egy diplomatának ki kell ismernie magát a fogadó ország döntéshozatali folyamatainak labirintusában. Tudnia kell, hogy mikor, milyen formában tud beavatkozni annak érdekében, hogy a döntés a mi elképzeléseink szerint szülessen meg. Ismerni kell a fogadó ország kultúráját, nyelvét, az emberek sajátos gondolkodásmódját és szokásait. Több, mint harminc éve dolgozom Kelet-Ázsiában és úgy érzem, hogy ez idő alatt felhalmozott tapasztalataimat hatékonyan tudom kamatoztatni e tevékenység során itt, Szöulban is.
Dél-Korea az elmúlt években többször is a legnagyobb külföldi befektető volt Magyarországon. Miért vonzó célpont hazánk a koreai cégek számára?
A Magyarországra érkező külföldi beruházások éves volumene tekintetében kétezertizenkilencben, huszonegyben és huszonkettőben Dél-Korea végzett az első helyen. Jelenleg mintegy kétszázötven koreai cég működik Magyarországon, ezzel a negyedik legnagyobb beruházói közösséget képviselik. Az akkumulátoripar terén Korea az elsőszámú beruházó. A beruházásokat a vonzó üzleti környezet és adórendszer, gyors kormányzati döntések, az ország elhelyezkedése, a maga színvonalú egyetemi és szakképzés, valamint a Nemzeti Befektetési Ügynökség minden részletre kiterjedő, egyablakos szolgáltatásai segítik.
Hogyan szerveződik a helyi magyar közösség és hogyan vesz részt ebben a nagykövetség?
Dél-Koreában viszonylag kicsi, száz-kétszáz fős magyar közösségről beszélhetünk, a hosszú távon itt letelepedett magyarok száma pedig még ennél is kisebb. A nagykövetségnek központi szerepe van a közösség összefogásában: a közösségi média segítségével elérjük azokat is, akik csak rövidebb távon tartózkodnak az országban, így a képviseleti nemzeti ünnepi fogadásokon, magyar vonatkozású rendezvényeken van lehetősége a Koreában tartózkodó magyaroknak a közösségépítésre, eszmecserére.
Az eurázsiai konnektivitás erősítése a magyar stratégia része. Hogyan helyezi el magát Dél-Korea az átalakuló világrendben?
Dél-Korea sikerének egyik záloga, hogy a változó kihívásokra mindig képes volt új, megfelelő választ adni. Jól ismert tény, hogy az ezerkilencszázhatvanas évek elején Dél-Korea a világ egyik legszegényebb országa volt. Az egy főre jutó GDP alig haladta meg a százötven dollárt. Napjainkra Dél-Korea a világ tizedik legnagyobb gazdasága lett, és az egy főre jutó GDP megközelíti a harmincötezer dollárt. Az első időszakban Korea létezését, fejlődését, jólétét annak köszönheti, hogy az Egyesült Államok katonai védőszárnya alatt biztonságban tudta erőforrásait a gazdaság fejlesztésére összpontosítani, később azonban túllépett a biztonságpolitika és ideológia által meghatározott kereteken. Jelenleg Dél-Korea legjelentősebb kereskedelmi partnere Kína. A dél-koreai gazdaság nem képes hatékonyan működni egy Kínával kialakított szoros és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatrendszer nélkül. Ami konkrétan az eurázsiai konnektivitás témakörét illeti, külön ki kell emelni Korea és a közép-ázsiai országok kapcsolatát, amely horderejét tekintve Szöul számára egy lényeges kapcsolódási pont. Szöul nem kíván eltekinteni az Európát Ázsiával összekötő gazdasági korridor megléte által nyújtott előnyöktől. A szomszédságunkban dúló háborút illetően a koreai álláspont nagyban hasonlít a miénkhez: Szöul kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, minden humanitárius támogatást megad neki, ám halált okozó fegyvert, harci eszközt nem szállít, mert megítélése szerint ez a háború eszkalálódásához vezethet és nem visz közelebb a békéhez.