Fotó: iStock
06/09/2024 22:00
A világtörténelemben folyamatos volt az országok közötti versengés, ugyanis aki az élre tör, az befolyásolhatja legnagyobb mértékben a világrendi átalakulásokat.
A nagy felfedezések koráig az országok többnyire regionális szinten törekedtek arra, hogy gazdaságilag és katonailag legyenek a legerősebbek, a gyarmatosításokkal az volt a kérdés, ki tud több új és értékes földet szerezni magának, az ipari forradalmakkal pedig a versengés a technológiai fejlődésben is megkezdődött.
E versenyek összefonódása végül a két világégésben csúcsosodott ki: földszerzés, katonai erő, technológiai előnyök, gazdaság. Miután lecsillapodtak a kedélyek, újabb versenyek indultak meg a nagyhatalmak között.
A hidegháborúban két blokk, két szövetségi rendszer alakult ki, amelyeket egy-egy szupernagyhatalom – az Egyesült Államok és a Szovjetunió – vezetett. Az 1957-től és 1975-ig tartó űrverseny azzal indult el igazán, hogy a szovjetek pályára állították a Szputnyik-1 műholdat, majd azzal folytatódott, hogy ki küldi fel az első embert az űrbe, majd a Holdra, ki építi ki az űrállomásokat, és végül, hogy ki tud egyre távolabbi helyekre eljutni vagy egyre hosszabb ideig az űrben tartózkodni. Ennek a kiélezett versenynek 1975-ben lett vége, amikor az Apollo-Szojuz amerikai-szovjet együttműködés keretében közös űrrepülésen vettek részt.
A jelenlegi, átalakuló világrendben is egyfajta blokkosodás figyelhető meg, amelyben a Nyugat ideológiai alapon, a zero-sum elvet követve, a Kelet pedig a nemzeti érdekek és a kölcsönös előnyök alapján építi ki szövetségi rendszereit. A 21. században, az ázsiai országok gazdasági, katonai és technológiai megerősödésével újabb verseny van kialakulóban, amelyben már nem csak két résztvevő van, hanem bejelentkezett és komoly eredményeket ért már el Kína, Japán, Dél-Korea, India és több európai ország is. Kína saját űrállomással rendelkezik a rengeteg műholdja mellett, a Csang’o-6 űrszonda leszállt a Hold túlsó oldalán, és tavaly India lett a negyedik nemzet, amelyik a Holdon járt, a Chandrayaan-3 holdjáróval.
Az 1967-ben megkötött, világűrről szóló szerződés megtiltja a nemzeteknek, hogy területi igényeket támasszanak az égitestekre, engedélyezi viszont az ottani erőforrások felhasználását. A világrend jelenlegi átalakulásában az űrverseny ismét kiéleződött, zajlik a harc az erőforrásokért, és általuk a technológiai, gazdasági és katonai hatalom erősítésért. Végső soron pedig azért, hogy ki legyen az új világrend meghatározó szereplője.
A világűrről folytattak kerekasztal-beszélgetést a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) szervezésében az Óbudai Egyetemen.
Indiának sikerült Föld körüli pályán összekapcsolni két kis műholdat, amit történelmi eseménykényt értékeltek, és ami kulcsfontosságú az ázsiai ország holdmisszióra és űrállomásra vonatkozó tervei szempontjából.