Fotó: iStock
06/09/2024 22:00
A világtörténelemben folyamatos volt az országok közötti versengés, ugyanis aki az élre tör, az befolyásolhatja legnagyobb mértékben a világrendi átalakulásokat.
A nagy felfedezések koráig az országok többnyire regionális szinten törekedtek arra, hogy gazdaságilag és katonailag legyenek a legerősebbek, a gyarmatosításokkal az volt a kérdés, ki tud több új és értékes földet szerezni magának, az ipari forradalmakkal pedig a versengés a technológiai fejlődésben is megkezdődött.
E versenyek összefonódása végül a két világégésben csúcsosodott ki: földszerzés, katonai erő, technológiai előnyök, gazdaság. Miután lecsillapodtak a kedélyek, újabb versenyek indultak meg a nagyhatalmak között.
A hidegháborúban két blokk, két szövetségi rendszer alakult ki, amelyeket egy-egy szupernagyhatalom – az Egyesült Államok és a Szovjetunió – vezetett. Az 1957-től és 1975-ig tartó űrverseny azzal indult el igazán, hogy a szovjetek pályára állították a Szputnyik-1 műholdat, majd azzal folytatódott, hogy ki küldi fel az első embert az űrbe, majd a Holdra, ki építi ki az űrállomásokat, és végül, hogy ki tud egyre távolabbi helyekre eljutni vagy egyre hosszabb ideig az űrben tartózkodni. Ennek a kiélezett versenynek 1975-ben lett vége, amikor az Apollo-Szojuz amerikai-szovjet együttműködés keretében közös űrrepülésen vettek részt.
A jelenlegi, átalakuló világrendben is egyfajta blokkosodás figyelhető meg, amelyben a Nyugat ideológiai alapon, a zero-sum elvet követve, a Kelet pedig a nemzeti érdekek és a kölcsönös előnyök alapján építi ki szövetségi rendszereit. A 21. században, az ázsiai országok gazdasági, katonai és technológiai megerősödésével újabb verseny van kialakulóban, amelyben már nem csak két résztvevő van, hanem bejelentkezett és komoly eredményeket ért már el Kína, Japán, Dél-Korea, India és több európai ország is. Kína saját űrállomással rendelkezik a rengeteg műholdja mellett, a Csang’o-6 űrszonda leszállt a Hold túlsó oldalán, és tavaly India lett a negyedik nemzet, amelyik a Holdon járt, a Chandrayaan-3 holdjáróval.
Az 1967-ben megkötött, világűrről szóló szerződés megtiltja a nemzeteknek, hogy területi igényeket támasszanak az égitestekre, engedélyezi viszont az ottani erőforrások felhasználását. A világrend jelenlegi átalakulásában az űrverseny ismét kiéleződött, zajlik a harc az erőforrásokért, és általuk a technológiai, gazdasági és katonai hatalom erősítésért. Végső soron pedig azért, hogy ki legyen az új világrend meghatározó szereplője.