Fotó: AFP/Xinhua/Ren Chao
Kovács Dániel
29/09/2023 08:38
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) kínai kezdeményezésre jött létre 2015. június 29-én. Akkor még csak azzal a „szerény” célkitűzéssel, hogy az ázsiai és a csendes-óceáni térség óriási méretű, mintegy évi ezermilliárd dollár nagyságrendű beruházási szükségletéhez forrásokat biztosítson. A 100 milliárd dolláros alaptőke felét, 50 milliárdot Kína tette bele, a második legnagyobb, India mindössze nyolc százalékát finanszírozta.
A kezdeményezést elsősorban az Egyesült Államokból kritizálták, sőt nyílt támadásnak vélték, és nem véletlenül. Az AIIB színre lépése azt jelentette, hogy megszűnt az amerikai dominanciájú pénzügyi szervezetek, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank egyeduralma. Ugyanakkor a kezdeti gyors sikerek gyorsan elhallgattatták a kritikusokat, már az első évben elfogadott projektek értéke meghaladta a két milliárd dollárt.
A bankhoz csatlakozó országok köre gyorsan bővült, 2017-ben 12 országgal, többek között Belgiummal és Írországgal együtt hazánk is belépett a szervezetbe, a csatlakozási okmányokat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adta át Jin Liqunnek, a pekingi székhelyű bank elnökének az AIIB dél-koreai éves közgyűlésén. Ezzel, illetve az első tőkerészlet átutalásával Magyarország másodikként csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz Közép-Kelet-Európából. Hazánk jelentős tulajdonosi részesedést ért el az intézményben, Magyarország az igazgatóságban a bank stratégiájának, célkitűzéseinek alakításában is részt vehet, illetve erősítheti nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszerét a világ dinamikusan fejlődő régiójában. Az AIIB rövid idő alatt a világ egyik legjelentősebb multilaterális fejlesztési bankjává vált. Érdekesség, hogy Jin Liqun a nyáron Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel lehetséges magyarországi befektetésekről.
Kína külföldi szerepvállalásának másik nagy zászlóshajója a Silk Road Fund (Selyemút Alap), amelynek célja az ázsiai ország által kezdeményezett Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) projektjeinek előmozdítása. A Selyemút Alap 2014-ben alakult meg, és azóta támogatja Kína legnagyobb 21. századi kezdeményezését, pénzeli az infrastrukturális projekteket, biztosítja az energiaforrásokhoz való hozzáférést, valamint erősíti a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a résztvevő országok között. Az alap hozzájárul a régiók közötti összeköttetések kialakításához, a fenntartható gazdasági fejlődést és az egyenlőbb hozzáférést biztosít a globális piacokhoz, számos infrastrukturális projektben aktívan részt vesz. Az alap induló tőkéje negyven milliárd dollár volt, és közvetlenül a Kínai Népi Bank és az állam vagyonkezelési intézmények irányítása alá tartozik. Ma már világszerte jelen van, hozzájárul a nemzetközi gazdasági együttműködés és a globális kereskedelem fejlődéséhez.
A szerző gazdasági újságíró
Ez a cikk az Eurázsia 2023/szeptember-októberi számában jelent meg.
