A tavaly júliusban az Európai Unió és Azerbajdzsán között köttetett megállapodás értelmében a dél-kaukázusi állam 2027-re több mint kétszeresére növeli az unióba évente szállított földgáz mennyiségét. Ez legalább húszmilliárd köbmétert jelent. Ezt követően tavaly decemberben újabb energetikai megállapodás született Azerbajdzsán és két uniós tagállam – Magyarország és Románia –, illetve Georgia között. Ennek értelmében Azerbajdzsán zöld villamosenergiát fog exportálni Európába, az ehhez szükséges infrastruktúrát a felek – az Európai Unió pénzügyi támogatásával – együtt fogják felhúzni.
Azerbajdzsán viszonylag új szereplő az európai energiapiacon. 2020 előtt mindössze egyetlen uniós tagállam, Görögország vásárolt földgázt Bakutól. Ennek ellenére a dél-kaukázusi állam régóta a nyugati vezetők látószögében van, mint potenciális energiaellátó, 2011-ben pedig éppen az Európai Bizottság támogatásával vehette kezdetét az addigi legnagyobb azeri energetikai beruházás, a Déli Gázfolyosó megépítése. A vezeték 2020-ban kezdte meg működését, 2021-ben ugyanakkor az azeri gáz mindössze valamivel több mint 2 százalékát adta az unió összesített gázimportjának, szemben Oroszországgal, ami mintegy 45 százalékkal – 155 milliárd köbméterrel – járult hozzá ehhez.
Nagy kérdés azonban, hogy Baku képes-e tartani az unió felé tett vállalásait. Az előjelzések szerint a Déli Gázfolyosón elvégzendő kisebb infrastrukturális kiegészítések, újítások mellett 2027-re az európai exportpotenciál 15-16 milliárd köbméterre növekedhet – ez 4-5 milliárddal kevesebb, mint a megállapodásban vállaltak.
A hiány pótlására az egyik lehetőség, hogy Azerbajdzsán csökkenti saját földgáz-felhasználását, ezáltal pedig többet tud szállítani Európába. Ennek előmozdítására értelemszerű megoldás lenne a megújuló energiaforrások arányának növelése az ország energiamixében, melyre a 2020-ban, a második örmény–azeri háborúban visszafoglalt Karabah régió és a környező területek remek lehetőséget nyújtanak, tekintve a rengeteg itt rejlő kiaknázatlan természeti erőforrást. Ezt Bakuban is jól tudják, éppen ezért a tervek szerint teljesen zölddé akarják újjáépíteni a konfliktus által három évtizede sújtott térséget.
A másik kézenfekvő megoldás Türkmenisztán bevonása lenne. A közép-ázsiai ország a világ negyedik legnagyobb földgáz készletével rendelkezik. Európának régóta fáj a foga a türkmén földgázra, most pedig úgy tűnik Asgabat részéről is van hajlandóság a megállapodásra. Ehhez azonban szükséges a hiányzó infrastruktúra – egy Azerbajdzsánt és Türkmenisztánt összekötő gázvezeték – megépítése. A beruházás oroszlánrészét az uniónak kellene finanszíroznia, s noha ettől eddig tartózkodott Brüsszel, az ukrajnai háború következtében talán megnyílhatnak a pénzcsapok.
A szerző külpolitikai újságíró, az Eurázsia szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/III. számában jelent meg.
