Az Ázsiai és Csendes-óceáni régióban a regeneratív orvoslás, a digitalizáció, a gén- és sejttechnológia, valamint a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztése az egészségügyben összekapcsolódik a hagyományos orvoslással, a térség pedig várhatóan a következő húsz évben és azután is meghatározó tényező lesz az egészségügyi innovációban.
Az egészségügyben gyakran mondják, hogy a betegségeket sokkal olcsóbb megelőzni, mint kezelni. Ázsia egészségügyi ágazata ezt komolyan veszi, és olyan innovatív stratégiákat kezdett el alkalmazni, amelyek átalakítják az ipart és új befektetési lehetőségeket is teremtenek. A fejlett piacok, például Japán, Dél-Korea és Ausztrália hasonló problémákkal küzdenek, mint Európa vagy az Egyesült Államok, jövedelmező egészségügyi szektort akarnak, ahol kordában tartják az egyre növekő kiadásokat. Az olyan közepes jövedelmű országokban, mint Kína, Malajzia és Thaiföld, valamint a feltörekvő piacokon, mint India, a Fülöp-szigetek és más délkelet-ázsiai országok, a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való széleskörű hozzáférésre és a minőség javítására törekszenek.
Japán élen jár a technológia, például a robotika beépítésében az idősgondozási szektorba – amely az ország egyik leggyorsabban növekvő egészségügyi ágazata – azáltal, hogy antropomorf robottársakat biztosít a nyugdíjasoknak, egyéb erőforrások mellett. A 2021-es pénzügyi évben Japánban az orvosi és ápolási robotpiac becsült értéke körülbelül 14,2 milliárd japán jen volt. A piac becsült értéke várhatóan 2027-es pénzügyi évben körülbelül 37,6 milliárd jen lesz, ami több mint 23 milliárd jen növekedést jelent hat év alatt.
Szingapúr és Thaiföld – és bizonyos mértékig Malajzia – az egészségügyi turizmus jól ismert célpontjává váltak, ésszerű költségek mellett magas színvonalú ellátást nyújtanak, az iparág az előrejelzések szerint 2022-ben elérte a 14 milliárd dollárt.
India olcsó gyógyszerekkel látja el a világot – az Egyesült Államokban kiadott összes gyógyszer 40 százalékát vagy Indiában állítják elő, vagy az összetevők Indiában készülnek. Az ország kormánya eközben azon dolgozik, hogy általános lefedettséget biztosítson lakosságának is az egészségügyi ellátás terén.
Kínában, amely az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gyógyszerpiaca, figyelemreméltó innovációk valósultak meg az elmúlt évtizedekben. Miután az általános egészségügyi ellátás elérte a közel teljes lefedettségét, és annak tudatában, hogy az újabb gyógyszerek jobbak, Kína az évek során arra törekedett, hogy javítsa gyógyszerfejlesztési know-how-ját, tanuljon az Egyesült Államoktól és Európától, és befektessen a megfelelő szektorokba. A K+F kiadások növelésével, egy erős szellemi tulajdoni rendszer kiépítésével, valamint adókedvezményekkel és ösztönzőkkel vonnak be újabb szakértőket és befektetőket.
Az olyan technológiai kínai vállalatok, mint a Tencent és az Alibaba, nagy mennyiségű tőkét fordítanak vállalkozásaik ezen területének fejlesztésére. A befektetések lehetővé teszik, hogy Ázsia az egészségügy terén is egész fejlődési szakaszokat ugorjon át Nyugathoz képest, hasonlóan például a telekommunikációhoz, amiben a vezetékes telefonokat kihagyva egyenesen mobilra váltottak.
Összességében elmondható, hogy a gyorsan fejlődő ázsiai egészségügy sokszínűsége, valamint a technológia és az innováció által lehetővé tett paradigmaváltás miatt hatalmas lehetőségeket és potenciált rejt magában.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.