Fotó: Facebook/Műcsarnok
Eurázsia/MTI
16/12/2023 10:44
Az 1800-as években egyre népszerűbbé váló keleti utazások során gyűjtött műtárgyak, a hazai szecesszió orientalista szemlélete, a két világháború közötti építési lehetőségek, valamint kortárs építészeink ázsiai sikerei alkotják a Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös tárlatának legfőbb témaköreit - áll a szervezők csütörtöki közleményében.
A kiállítás Irán, az Egyesült Arab Emírségek, India, Srí Lanka, Kambodzsa, valamint Kína és Japán helyszínein keresztül mutatja be azokat az építészeti víziókat és megépült alkotásokat, amelyek izgalmas feladatként hatották át építészeink képzeletét - írják.
Számos olyan terv, fénykép és dokumentum is látható a kiállításban, amelyek a közelmúltban kerültek elő, köztük Kós Károly eddig sosem publikált isztambuli fotói, ifjabb Francsek Imre vagy Károly Jenő iráni alkotásai, Giergl Kálmán keleti műtárgyai vagy Hudec László Sanghajban készült portréja.
A kortárs építészek közül a zalaszántói sztúpa tervezője, Ráskai Ferenc rajzait, Viczián Szilvia arab városokban megvalósult munkáit, Csete György, Medgyaszay István és Kertész K. Róbert dél-ázsiai vízióit, illetve Japán egyik legtermékenyebb magyar alkotója, Pálffy György középületeit láthatja a közönség. Szerepelnek a tárlaton Bognár Botond építész, szakíró és Bognár Balázs, a Kengo Kuma iroda vezető tervezőjének munkái is.
Az építészek sokrétű művészetéről tanúskodnak a gyöngyöshalászi Takách Béla buddhista témájú, valamint Sánta Gábor Angkorhoz kapcsolódó festményei.
A kiállítást vizuális anyagok egészítik ki, köztük Hudec László életéről szóló kisfilm, Csernyus Lőrinc Dubaj Expón látható víz-bemutatója és Lévai Tamás sanghaji pavilonjának animációja.
A Műcsarnok alagsori Boxának három termében pedig Arian Choroomi iráni, Perin Mistri indiai, valamint Fudzsimoto Szu japán tervező munkáit állítják ki. A tárlat február 11-ig tart nyitva.
Több mint egymillió látogatót varázsolt el a Magyar Pavilon a 2025-ös Oszakai Világkiállításon. A magyar megjelenés az Expó központi témájához egyedi módon kapcsolódott, a figyelmet a hagyományokra, az ember és a természet harmóniájára, valamint a múlt értékeiből építkező jövő gondolatára irányítva. A magyar részvétel minden szempontból sikertörténetnek bizonyult: közel 70 kulturális programmal, több mint 80 szakmai és üzleti rendezvénnyel, 46 ezer éttermi és 2250 protokollvendéggel, valamint kézzelfogható turisztikai eredményekkel zárta Magyarország a fél éves oszakai bemutatkozását.
Koreai kulturális programokkal nyitotta meg hivatalosan is kapuit Miskolcon a világ egyik legismertebb koreai nyelv- és kultúraoktatási hálózatának részeként működő Szedzsong Intézet október 9-én. Az intézmény létrejötte is mutatja, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a magyar érdeklődés a koreai nyelv és kultúra iránt.