Az elmúlt években az ázsiai keresztények száma jelentős növekedésnek indult: egyes előrejelzések szerint 2010 és 2050 között akár 33 százalékkal, 287 millióról 381 millióra ugorhat a hívők száma a kontinensen. Éppen ezért nem meglepő, hogy Ferenc pápa halálát követően rögtön új lendületet kaptak azok az erőfeszítések, melyeknek célja, hogy a pápaválasztó konklávét követően történelmének első ázsiai pápáját köszönthesse a katolikus egyház.
A lehetséges jelöltek közül kiemelkedik Luis Antonio Tagle fülöp-szigeteki bíboros, akit gyakran az „ázsiai Ferenc” néven emlegetnek, mivel világról alkotott elképzelése és szellemisége szoros kapcsolatban áll az elhunyt Ferenc pápa progresszív nézeteivel.
A 67 éves Tagle bíboros hosszú évekre visszanyúló kapcsolatot ápolt Ferenc pápával: 2015–2016-ban ő volt az egyházfő ázsiai küldötte a Szentév során, valamint elkísérte őt 2014-es dél-koreai apostoli útjára is. Személyes alázata, a szegények szolgálatára helyezett hangsúly, közvetlen stílusa sokak rokonszenvét elnyerte az egyházon belül.
Tagle a folyamatosság szempontjából is megfelelő választás lehetne, abból a szempontból, hogy a társadalmi kérdések és az egyház viszonyáról kifejezetten progresszív elképzelései vannak, akárcsak Ferenc pápának. E nézetek azonban nem arattak osztatlan sikert a Vatikán falain belül. A konzervatívabban gondolkodók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az efféle progresszív álláspontok felhígíthatják az egyház hagyományos tanításait. Kritikusai szerint Tagle bíboros megközelítése akár dogmatikai engedményekhez is vezethet a társadalmi elvárásokhoz való igazodás érdekében.
Más ázsiai bíborosokat is a potenciális utódok között tartanak számon. A 76 éves Charles Maung Bo mianmari bíboros például jelentős vezetői szerepet tölt be egy olyan országban, ahol a katolikusok kisebbségben élnek. Hasonlóképpen, a 74 éves dél-koreai Lazarus You Heung-sik bíboros neve is egyre gyakrabban merül fel az utódlás kérdésében.