Fotó: Kormány.hu
Veres Szabolcs
08/07/2025 14:00
Drámaian megváltozott 2008 után a világgazdaság, és a különböző régiók közötti erőviszonyok eltolódtak. Ez a változás befolyásolta Magyarország külkereskedelmi lehetőségeit, és általában az Európai Unió piacát is. Az gazdasági erőviszonyoknak a 2000-s évek végén történő fokozatos átrendeződése során az EU-n kívüli kelet-európai és ázsiai országok jelentősége szignifikánsan megnövekedett, ami e régiók újraértékeléséhez, felértékelődéséhez és kiaknázatlan gazdasági és piaci potenciáljuk felfedezéséhez vezetett az európai országok részéről.
Magyarország számára bizonyos értelemben a keleti (ázsiai) országokkal való szoros kapcsolatok természetesek és nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor Magyarország számára kulcsfontosságú az is, hogy a magyar külkapcsolatok fejlesztése anélkül történjen, hogy a nyugati szövetségi rendszerben meglévő megállapodások megkérdőjeleződjenek. Tulajdonképpen pedig 15 éve ebből a kettős szükségszerűségből született meg a Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium által bemutatott „keleti nyitás – nyugati tartás” stratégia, melynek fő célja az ázsiai – a délkelet-ázsiai és közép-ázsiai országokkal együtt – országokkal történő közvetlen export és gazdasági kapcsolatok bővítése.
Az elmúlt 15 év során a Türk Államok Szervezetének országai közül mind az import, mind az export tekintetében Törökország volt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, amelyet szorosan Kazahsztán követ. A többi tagország, köztük Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán kisebb arányban vesz részt Magyarország külkereskedelmében.
A türk országokkal történő magyar együttműködés fontos mérföldköve volt Magyarország csatlakozása a Türk Befektetési Alaphoz, amely Isztambulban tartotta első ülését. Az alap létrehozásához pedig a magyar Eximbank mintegy 380 millió euró hitelkeretet biztosított a tagországok számára. Magyarország 2018. szeptember 3-a óta a TÁSZ megfigyelő tagja, a szervezet egyetlen európai képviselete pedig Budapesten található
A Türk Befektetési Alap mellett a Magyarország és a türk államok közötti befektetési kapcsolatok másik legutóbbi mérföldköve az a közelmúltban, a 2023 márciusában megrendezett magyar–üzbég üzleti fórum során megerősített hír, hogy hamarosan egy speciális ipari övezetet hoznak létre magyar cégek számára Taskent közelében. A Türk Befektetési Alap mellett Kirgizisztánban a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alap 16 millió dolláros induló tőkével már 2021 óta működik. Hasonlóan Kirgizisztánhoz, Közép-Ázsia területileg legnagyobb országában, Kazahsztánban is 2016 óta működik egy kazah–magyar magántőkealap 40 millió dolláros (mindkét féltől 20 millió dollár értékben) alaptőkével.
A közép-ázsiai országok GDP-je évtizedes megoszlás alapján a 2000-es évek végére megduplázódott és a 21. század második évtizedében is tartotta a 6 százalék feletti növekedést, amit a magyar kormány is sikeresen felismert, és elkezdett nyitni a közép-ázsiai piacok felé.
Magyarország és a Türk Államok Szervezetének területileg egyik legnagyobb országa, Törökország közti kereskedelmi forgalom 2010 óta folyamatosan emelkedik, ami a világjárvány alatti 2019 és 2022 közötti időszakról is elmondható volt. Budapest és Ankara az elmúlt 15 év során számos stratégiai ágazatban erősítette meg szakmai kapcsolatait, melyek mellett a két ország közötti beruházások volumene is jelentősen növekedett.
A kazah–magyar gazdasági kapcsolatok erősítése során Magyarország céljai között szerepel a magyar vállalatok bevonása a kazah mezőgazdasági és feldolgozóipari ágazatok modernizációjába, az együttműködés bővítése a gyógyszeriparban és az egészségügyben, a magyar tudás és technológia exportja, valamint a kapcsolatok felélénkítése a járműgyártás és a turizmus területén.
2022-ben ünnepeltük a Kazahsztán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Ezt a viszonylag rövid időszakot számos eredmény jellemezte. Az országok közötti szerződéses jogi keretek pedig jelenleg is több mint 60 dokumentumot tartalmaznak. Kazahsztán és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 2024 január–augusztusában 131,1 millió dollár volt, ami már ekkor 6,3 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában mért 123,3 millió dolláros kereskedelmi mérleg. Az elmúlt 20 évben több mint 300 millió dollár értékű beruházás érkezett Magyarországról Kazahsztánba. Kazahsztánban jelenleg 32 magyar vállalkozás működik sikeresen, valamint 39 közös kazah–magyar vállalat is jelen van a kazah piacon a mezőgazdaság, a kereskedelem, az építőipar és a bányászat területén. A MOL 2023 decemberében a KazMunaiGas Exploration Production JSC-vel (KMG) és a First International Oil Corporationnel (FIOC) partnerségben beindította az egyik legnagyobb gázkondenzátum-mezőt, a Rozhkovskojét. Egy másik ígéretes projekt a kazah–magyar kapcsolatok területén a Globalia cég által Kazahsztánban épülő naperőművek és hidrogéngenerátorok építése.
Üzbegisztán és Magyarország kapcsolatrendszerében kiemelt esemény volt, hogy az OTP Bank Nyrt. 2023 júniusától közel 75 százalékos részesedést szerzett az üzbég Ipoteka Bankban, amely lépéssel lényegében a magyar tulajdonú pénzintézet aktív szereplője lett a közép-ázsiai regionális és üzbég bankszektornak. Az oktatási együttműködések mellett az üzbég–magyar kapcsolatok területén az olyan magyar vállalatok, mint például a Bonapharm, is komoly beruházásokat fontolgatnak, mint a baromfifarmok létesítése Üzbegisztán Taskent régiójában. Emellett olyan magyar cégek, mint a pilisborosjenői Meditop Gyógyszeripari Kft. és a miskolci Joyson Safety Systems Hungary Kft., szintén aktívan részt vesznek az üzbég piacon.
A Türkmenisztánba irányuló magyar export jelenleg nagymértékben az egészségügy, a mezőgazdaság, a vegyipar, a gumi, a műanyag és az elektronikai ipar felé irányul. Mindazonáltal ezen ágazatok célzott fejlesztése ígéretes lehet a Magyarország és Türkmenisztán közötti gazdasági kapcsolatok szempontjából. Bár a türkmén piac összetettségében való eligazodásnak vannak akadályai, Magyarországnak Türkmenisztánban lehetőségei vannak a gazdasági siker elérésére.
A közép-ázsiai Kirgizisztán gyors fejlődésen megy keresztül. A Magyarországgal folytatott kétoldalú kereskedelem jelenlegi szerény volumene ellenére a magyar oldalon kereskedelmi többlet keletkezhet. A kirgiz egészségügyi ellátás területén figyelemre méltó, hogy Magyarország vezető gyógyszeripari vállalata, a Richter Gedeon Nyrt. már 1995 óta erős jelenléttel rendelkezik Kirgizisztánban. A magyar vállalat jelenleg a hetedik legnagyobb piaci részesedéssel büszkélkedhetnek a közép-ázsiai országban.
Magyarország számára maga a regionális központi csomóponttá (hubbá) történő – ahogy ezt ma a közép-európai energetika infrastruktúra-fejlesztések mentén láthatjuk – válás jelentős gazdasági, politikai és stratégiai lehetőségeket kínál. Az európai energiaigények és a biztonságos szállítási útvonalak közepette Magyarország kihasználhatja geopolitikai helyzetét a nagyobb befolyás érdekében.
Emellett Magyarország jelentős bevételekre tehet szert azáltal, hogy Európa jelentős kereskedelmi és közlekedési csomópontjává válik. Bár Magyarország és az Európai Unió között feszültségek vannak, egyértelmű, hogy a Középső Folyosó előnyeinek kihasználása Magyarországot az európai ügyek nélkülözhetetlen szereplőjévé teszi.
Mindazonáltal a Türk Államok Szervezete ma a közös történelem, egység és stratégiai együttműködés 21. századi példája. Csaknem 15 év alatt ugyanis a szervezet egy vízióból egy teljes értékű és működő nemzetközi szervezetté alakult amellett, hogy a Türk Államok Szervezete a 2040-es jövőképet is építi a gazdasági és kereskedelmi folyosók, az innováció, a digitalizáció révén egy Európa és Ázsia közötti együttműködésben.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.
