Fotó: Kormány.hu
Veress Csongor Balázs
08/07/2025 10:43
A 2025-ös év a magyar–török Tudományos és Innovációs Év jegyében telik, amelynek célja, hogy még szorosabbra fűzze a kapcsolatokat egyetemek, kutatóintézetek, ipari szereplők és védelmi innovációs intézmények között. A kulturális közeledés után – amelyet a 2023-as magyar–török Kulturális Évad fémjelzett – a mostani tematikus év már kézzelfogható, gyakorlati együttműködéseket indít el. A nyitóesemények egyike februárban Ankarában zajlott, ahol megalakult a magyar–török Védelmi Innovációs Munkacsoport. Ez a testület a két ország hadiipari és technológiai együttműködésének új szintjét jelenti. A találkozón részt vett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, aki világossá tette: Magyarország nem csupán eszközbeszerzésekben, hanem hosszú távú, közös fejlesztésekben is érdekelt. E célt szolgálja a Török Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBITAK) és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) között létrejött többéves megállapodás is, amely kiterjed az oktatásra, képzésekre és komplex fejlesztési projektekre.
A védelmi ipari együttműködés már eddig is látványos eredményeket hozott. A török Nurol Makina által gyártott Ejder Yalcin típusú, aknavédelemmel felszerelt páncélozott járműveket – a Magyar Honvédségnél „Gidrán” néven rendszeresítve – nemcsak beszerezték, hanem hazai gyártásuk is elindult. Győrben megkezdődik az önálló összeszerelés, míg Kaposváron továbbra is integrálják a radar- és fegyverrendszereket. Az újonnan megalakult Gidrán Páncélozott Járművek Kft. vegyesvállalat nemcsak gyártani, hanem fejleszteni is fog az N7 Holding közreműködésével. A védelmi ipar mellett a dróntechnológia is központi szerepet kap a kapcsolatokban.
Magyarország jelenleg több török fejlesztésű katonai dróntípust is tesztel – köztük a Bayraktar TB2 és a Karayel modelleket –, ezek lehetséges jövőbeli beszerzése tovább mélyítené az együttműködést. Emellett magyar szakértők több török hadiipari cég – például a Baykar és Erin Motor – gyárába is ellátogattak, hogy testközelből ismerkedjenek meg a legmodernebb technológiákkal. A védelmi innovációval párhuzamosan a civil kutatás-fejlesztés és gazdasági kapcsolatok is bővülnek. A 2025-re tervezett több mint két tucat közös tudományos projekt középpontjában az egyetemi kutatóhelyek, startup-ökoszisztémák és digitális technológiák állnak. A cél, hogy Magyarország és Törökország ne csak vásárló és eladó, hanem egyenrangú fejlesztőtárs legyen egymás számára.
A stratégiai partnerség katonai vonatkozásai sem elhanyagolhatók. A 2023-ban aláírt új katonai keretmegállapodás lehetővé teszi a közös kiképzést, gyakorlatokat, hírszerzési információcserét, valamint együttműködést a kibervédelem, katonai orvoslás és logisztika terén is. Emellett a két ország aktívan részt vesz a Nyugat-Balkán stabilitásának fenntartásában: közös részvétel jellemzi a NATO koszovói, valamint az EU boszniai misszióit is. Törökország ma már nem csupán fontos NATO-partner, hanem egyre inkább a magyar védelmi és technológiai fejlődés motorja is.
A 2025-ös Tudományos és Innovációs Év nemcsak lehetőség, hanem mérföldkő: esély arra, hogy egy évszázados barátság korszerű tartalommal teljen meg – és alapja legyen egy új eurázsiai együttműködési modellnek.
A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa.
A 2016. július 15-i puccskísérlet évfordulója alkalmából az ankarai parlamentben tartott megemlékezésen Recep Tayyip Erdoğan török államfő hangsúlyozta: a kilenc évvel ezelőtt történtek komoly próbatétel elé állították az államot és nemzetet egyaránt, amelyet azonban Törökország büszkén és sikerrel vészelt át.
2016. július 15-e éjszakája nemcsak Törökország, hanem a világ demokráciatörténetének is fordulópontja volt. Az az éjszaka világosan megmutatta, milyen véresek és kíméletlenek lehetnek a demokráciát fenyegető veszélyek.