Fotó: CHARLY TRIBALLEAU / AFP
Eurázsia/Demokrata/
02/10/2025 18:41
Makszim Rizsenkov, Belarusz külügyminisztere a Demokratának adott interjúban részletesen beszélt arról, hogyan próbálja országát kivezetni a háború árnyékából, miközben megőrzi külpolitikai mozgásterét és szuverenitását. Szavai szerint Belarusz már három évtizede megszokta a nyugati szankciókat, amelyek elsősorban azt célozzák, hogy eltántorítsák az országot az önálló döntéshozataltól. A szankciók ellenére az export folyamatosan nőtt, sőt az elmúlt években jelentős bővülést értek el Ázsia, Afrika és Latin-Amerika irányába.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a belarusz külpolitika alapja a többirányúság. Bár stratégiai szövetség köti őket Oroszországhoz, és Kínával is egyre mélyül a partnerség, Belarusz nem akarja feladni kapcsolatát Európával sem. Ennek egyik jele a magyar–belarusz viszony stabilitása: a háború és a szankciók ellenére a két ország megőrizte pragmatikus együttműködését. Kiemelt területnek nevezte az atomenergia-ipart – különösen a paksi bővítést –, de fontos szerepet tulajdonít a mezőgazdasági, energetikai és infrastrukturális együttműködésnek is.
A háborúval kapcsolatban Rizsenkov óvatosan fogalmazott. Belarusz – mint mondta – nem akar közvetlenül belesodródni a konfliktusba, ugyanakkor támogatja a béketörekvéseket. Az orosz–belarusz integráció mélyül, amit jól mutat, hogy a két ország állampolgárai számára közös jogokat vezettek be a szociális ellátások és a szabad mozgás terén. Ugyanakkor a miniszter elutasította, hogy Belaruszt Oroszország „másodlagos partnereként” kezeljék: szerinte országának saját jogán van helye a nemzetközi térben.
A nyugati politikát bírálva kiemelte: a szankciók és a katonai feszültség fokozása inkább mélyítik a megosztottságot, semmint a békét szolgálnák. Példaként említette a lengyel és litván határkerítéseket, amelyeket szerinte inkább szimbolikus lépésként kell értelmezni, mint valódi biztonsági megoldásként. Ezzel szemben Belarusz a „globális Dél” felé fordul, és egyre aktívabban vesz részt olyan szervezetekben, mint a BRICS vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezet.
Az atomfegyverek kérdésére kitérve elmondta: a Belarusz területére telepített orosz nukleáris fegyverek célja kizárólag az elrettentés. Nem akarnak atomkonfrontációt, de világossá akarják tenni, hogy nem maradnak védelem nélkül. A háború befejezésének lehetőségeiről szólva Rizsenkov szerint a legnagyobb akadályt az európai politikai elit revansista retorikája jelenti. Ugyanakkor bízik benne, hogy Moszkva és Kijev idővel képes lesz megegyezni, mert a háború lezárása mindkét nép érdeke.
Az interjúból világosan kirajzolódik: Belarusz a háború árnyékában is a saját mozgásterét keresi, egyszerre támaszkodik stratégiai szövetségeseire és próbálja nyitva tartani az ajtót Európa felé. Magyarország ebben különösen fontos partnernek számít, mivel a két ország külpolitikai filozófiája – a többirányú diplomácia, a szuverenitás és identitás védelme – sok tekintetben hasonló. A külügyminiszter optimizmussal tekint a jövőbe: szerinte a nemzetközi rend átalakulásával Belarusznak is új lehetőségek nyílhatnak meg.