Kiemelt cél volt a közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a japán és magyar népzenében is megtalálható, különleges hangzást biztosító, pentaton alapú dallamokban találtak meg. „A kiállítás átélhető élményt kínál a látogatók számára a hagyományos információ-szerzésen alapuló megközelítés helyett a zene univerzális nyelvén keresztül. Az egységes arculat kialakításánál szempont volt a magyar országmárka képviselete, de a japán kulturális és környezeti adottságok figyelembevétele is” – részletezte a koncepcióalkotás hátterét Ördögh László kreatív szakember.
A pavilon célja, hogy esztétikájával és szellemiségével is felkeltse az érdeklődők figyelmét. A látogatók a bejáratnál a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetben találják magukat, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta: „A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lélek tükre.” Hozzátette: „Az épület előterében a Kárpát- medencei szelíd mezők növényvilágát idézzük. A látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek, a lecsendesülés tere a „Bolyongó”, a népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket és azok hangi világát juttatja eszünkbe – míg a „Zengő Dómban” egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatunk meg.
A háromszintes pavilonban a fogadó- és kiállítótér mellett látogatói ajándékbolt, étterem és borbár, valamint egy üzleti tárgyalásoknak helyet adó közösségi tér is helyet kap. A magyar megjelenés központi részét az elementáris hatású, kívülről boglya formát idéző Dóm adja, mely a színházi térnek ad otthont. „A Magyar Pavilon fő attrakciójának létrehozásakor a célunk egy olyan immerzív élmény megteremtése, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe. Ennek a térnek az abszolút középpontjában a magyar népdal áll.” – magyarázta Vági Bence Harangozó Gyula-díjas rendező, koreográfus, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megalkotója. „A közönség nem csupán meghallgat egy magyar népdalt, hanem az immerzív közegben fokozatosan részese lesz annak, majd a dallamot dúdolva magával vihet egy darabot a magyar kultúrából” – érzékeltette az érzelmekre ható, különleges, élő népzenei produkció erejét a művész.
A gasztronómiai kínálat is a koncepciót követi: A Pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul. A fogások a magyar táj gazdagságát, a Kárpát-medence bőséges terményeit és elődeink generációkon át örökített receptjeit tükrözik. „A Pavilon szívében található Miska Kitchen&Bar egy bisztró stílusú gasztronómiai sziget, amely tradicionális, de sokszínű magyar fogásokat és hagyományos ízeket kínál.
Az étterem mellett egy borbár is helyett kapott, ahol a magyar tájegységek legkiválóbb borait kóstolhatják meg a vendégek. A bor és a hungarikumnak számító szódavíz kombinációjából létrejött fröccs a borbár ikonikus frissítőjeként szerepel a választékban” – ismertette Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai koncepciójának felelőse. A Pavilon házigazdáját, Miskát a népi kultúra jellegzetes
dísztárgya, egy miskakancsó ihletette. Miska házigazdaként a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálja, megjelenésében egy kortárs japán stílust is felelevenítve.
A Magyar Pavilon arculatának elemi része a benne dolgozó kollégák egységes megjelenése, formaruhája, melynek megtervezésére pályázatot írtak ki. A szakmai zsűri Bódis Boglárka pályaművét választotta ki, így az Elysian márka elismert tervezője álmodhatta meg a kollekciót. „A formaruhák tervezésekor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és esztétika összhangjának megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a visszafogott japán kulturális jegyek ötvöződnek – mesélt a ruhák inspirációjáról és tervezési folyamatairól a Magyar Pavilon formaruháinak tervezője.
A Magyar Pavilon hidat képez a magyar-japán kultúra, a múlt és jövő, valamint a tradicionális és modern irányzatok között, megteremtve ezáltal a hagyományok és innováció harmonikus egységét. A Világkiállításon való magyar megjelenés izgalmas koncepciójával, rendhagyó élményeivel, közösségi és üzletfejlesztési tereivel, különleges megjelenésével és magyaros ízeivel jelentős mértékben növelheti hazánk turisztikai pozícióját, erősítheti gazdasági kapcsolatait és hozzájárul az országimázs építéséhez is.
