Fotó: iStock
Tárik Meszár
02/07/2024 22:00
Az Izrael és Hamász közötti konfliktus a tágabb régióra is átterjedt, ami befolyásolja a Vörös-tenger–Áden-öböl– Arab-öböl háromszög egyensúlyát, és megzavarja a világ tengeri kereskedelmét. Idén februárban hatvan százalékkal csökkent a hajóforgalom a Báb al-Mandeb-szorosnál és a Szuezi-csatorna útvonalain. A tengeren kialakult kritikus helyzet miatt nemcsak egy hajó utazási ideje nőtt tíz-tizennégy nappal, például a kínai sanghaji kikötőből a holland rotterdami kikötőbe, hanem a szállítási, fuvarozási és biztosítási árak is emelkedtek. A kialakult helyzet rávilágít az alternatív útvonalak és a földrajzilag kritikus régiókban található országok jelentőségére.
A közelmúltban számos tervet mutattak be a meglévő kereskedelmi útvonalak alternatívájaként, amelyek egy része jelenleg is kivitelezés alatt áll. Ezek egyike az India Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC), amelyről az USA és India a legutóbbi G20-csúcson, 2023 szeptemberében állapodott meg. Ez az India-központú útvonal több országon keresztül is intermodális (szárazföldi-tengeri) transzfereket foglal magában. Két külön folyosóból áll majd – az Indiát az Arab-öböllel összekötő keleti folyo sóból és az öblöt Európával összekötő északi folyosóból.
Oroszország, Irán és India a nyugati gazdasági szankciók megkerülése érdekében az észak–déli folyosót javasolta a kelet–nyugati útvonal alternatívájaként. A Nemzetközi Észak–Dél Közlekedési Folyosó (INSTC) kifejezés azokra a hajózási, vasúti és közúti útvonalakra vonatkozik, amelyek Dél-Ázsiából Közép-Ázsián, a Kaukázuson és Oroszországon keresztül szállítanak árukat Európába. A perzsa országból a szállítmány hajóval a Kaszpi-tengeren keresztül, illetve teherautókkal vagy vasúton halad át Dél-Oroszországba, ahonnan teherautóval vagy vasúton zajlik a szállítás a Volga mentén Moszkván át Észak-Európába. Oroszország nyugati kereskedelmének jelentős csökkenése magasabb szintre emelte a Moszkva–Teherán gazdasági kapcsolatokat. Emellett köztudott tény, hogy Új delhinek is régóta intenzív gazdasági és katonai kapcsolatai vannak Moszkvával.
Mindezek mellett egy jelentős alternatív útvonal lehet az elmúlt hónapokban gyakran emlegetett Irak–Törökország–Európa Fejlesztési Út projekt. A kezdeményezés célja a gazdaság és az infrastruktúra, valamint az Irak és Törökország közötti viszony fejlesztése, ami a régió stabilitásához is jelentősen hozzájárulna. A projekt, egy olyan szárazföldi út és vasút, amely Iraktól Törökországig terjed. Hossza eléri az 1200 kilométert Irakon belül. A projekt célja az áruszállítás hatékonyabbá tétele Európa és az Öböl-országok között, lerövidítve a Vörös-tenger útvonalát. A tervek szerint három szakaszban zajlik majd a kivitelezés: az első 2028-ban, a második 2033-ban, a harmadik pedig 2050-ben fejeződik be. A vállalkozás stratégiai lépésnek tekinthető Törökország számára gazdasági partnerségei diverzifikálására és a regionális kapcsolatok megerősítésére.
Az elmúlt bő két évtizedben számos alternatív szállítási útvonal létesült, amelyek közül több is előnyös helyzet be hozza az ázsiai országokat. E fejlesztések révén újabb régiók és országok kerülnek előtérbe, mint kereskedelmi csomópontok. Ez a változás megerősíti az egyre erőteljesebben érezhető többpólusú világrendet, amelyben egyre több régió és ország játszik fontos szerepet a globális kereskedelemben és gazdasági együttműködésekben.
A szerző az Eurázsia Központ vezető kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
