Fotó: AFP/Mauro Pimentel
Őry Mariann
05/07/2025 21:27
Ez lesz az első alkalom, hogy a BRICS kibővített formátumban ülésezik, immár 11 teljes jogú tagállammal és 10 partnerországgal. Brazília, amely január 1-jén vette át a BRICS soros elnökségét, hangsúlyozta, hogy munkájának két fő prioritása lesz: a globális Dél országai közötti együttműködés megerősítése és a globális kormányzás reformjának előmozdítása.
Ennek érdekében Brazília hat kulcsterületet jelölt ki:
A csúcstalálkozón Kínát Li Qiang miniszterelnök képviseli, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig videókapcsolaton keresztül vesz részt a tanácskozáson.
Sajtóinformációk szerint a csúcs zárónyilatkozata bírálni fogja Donald Trump amerikai elnök vámháborúját – ám nem közvetlenül. Valószínűleg nem fogja név szerint említeni az Egyesült Államokat vagy annak elnökét, de politikai értelemben egyértelmű üzenetet fog közvetíteni Washington felé.
A BRICS története
A BRICS egy politikai és diplomáciai egyeztető fórum, amely a globális Dél tizenegy országából áll: Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia, Indonézia és Irán.
A blokk célja, hogy erősítse a tagországok közötti gazdasági, politikai és társadalmi együttműködést, valamint növelje a fejlődő országok befolyását a globális kormányzásban, így a nemzetközi szervezetekben is, mint az ENSZ. A BRICS – amely évente rotációs elnökségi rendszerben működik – három fő pillérre összpontosít: politikai és biztonsági együttműködésre, gazdasági és pénzügyi együttműködésre, valamint a népek közötti kapcsolatok erősítésére.
A „BRIC” kifejezés eredetileg 2001-ben született, Brazília, Oroszország, India és Kína megnevezésére, majd 2006-ban hivatalosan is politikai fórummá alakult. 2011-ben Dél-Afrika csatlakozásával az elnevezés BRICS-re változott. A csoport első külügyminiszteri találkozóját 2006-ban, első állam- és kormányfői csúcstalálkozóját pedig 2009-ben tartotta. A 2008-as globális pénzügyi válság után a BRICS tagjai összehangolták erőfeszítéseiket a globális gazdasági kormányzás reformjára.
A 2023-as johannesburgi csúcstalálkozón hat új ország csatlakozását hagyták jóvá a 2024–2025-ös időszakra: Egyiptom, Etiópia, Indonézia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. A 2024-es kazanyi csúcstalálkozón a BRICS bevezette az úgynevezett „partnerország” kategóriát is, amelybe Algéria, Belarusz, Bolívia, Kuba, Indonézia, Kazahsztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Uganda, Üzbegisztán és Vietnám tartozik.
A BRICS+ jelenleg a világgazdaság 44%-át (vásárlóerő-paritáson számolva) és a világ népességének 56%-át teszi ki.
