A tárcavezető arról számolt be, hogy a világpolitikában egetrengető változások zajlanak, Európában egy háborús pszichózis uralkodott el, és a kioktatás, a leckéztetés vált a kapcsolattartás alapjává, vagyis ha valaki a mainstreammel szembenálló véleményt merészel megfogalmazni, akkor azt azonnal megbélyegzik, rágalmazzák, minősítgetik.
"Mi, magyarok más stílust képviselünk, más hozzáállást. Mi a párbeszédben hiszünk, s mi azt gondoljuk, hogy a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés hozhat kölcsönös előnyöket. (…) Mi a béke pártján állunk, és azt gondoljuk, hogy a háborúkra a diplomácia, a tárgyalás hozhatja el a megoldást" - emelte ki, hozzátéve, hogy ez is közös Magyarországban és Kirgizisztánban, mind a két ország a békepárti tábor része.
Illetve örömét fejezte ki, hogy Magyarország megfigyelőként részt vehet a Türk Államok Szervezetének munkájában, azt hangoztatván, hogy "minden, ami rossz az európai politikában, az nincsen a türk világ együttműködésében". "Ott továbbra is a kölcsönös tisztelet jelenti az együttműködés alapját. És nem is véletlen, hogy Közép-Ázsia ma egy olyan térsége a világnak, amelyik kifejezetten gyorsan fejlődik és dinamikusan növekszik" - húzta alá.
Majd arra emlékeztetett, hogy a magyar kormány immár tizenöt éve építi az együttműködését a közép-ázsiai régióval. "Akkor Nyugat-Európából lesajnáltak minket, kinevettek minket, diktatúráztak. Ezeknek az országoknak a vezetői most egymásnak adják a kilincset Közép-Ázsiában" - fogalmazott.
"Mivel tizenöt éve építjük mi ezt az együttműködést, ezért az európai országokhoz képest nagy helyzeti előnyünk van a Közép-Ázsiával való együttműködés felépítésében, és ez Magyarország számára komoly előnyöket és komoly hasznot is jelentett" - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a magyar-kirgiz kereskedelmi forgalom tíz év alatt az 5,5-szeresére nőtt, a közös fejlesztési alap munkájának nyomán a magyar vállalatok már több mint tízmilliárd forint értékű beruházást és kereskedelmi tevékenységet hajthattak végre a közép-ázsiai államban, főként a gépipari és az állattenyésztési technológiák területén. "És most pedig megállapodtunk abban, hogy a magyar-kirgiz alap finanszírozásával a magyar vállalatok négymilliárd forintért építenek vízerőművet Kirgizisztánban" - jelentette be.
Továbbá fontosnak nevezte a felsőoktatási együttműködést is, s rámutatott, hogy évente kétszáz kirgiz hallgató tanulhat magyarországi egyetemeken ösztöndíjjal. A miniszter végül arra is kitért, hogy az Európai Unió a meghozott hibás döntések következtében jórészt elszigetelődött mára a világ legfontosabb térségeitől, ami súlyos károkat jelent a gazdaságra nézve.
"Ezért jól tenné az Európai Unió, hogyha nem ilyen lenézően meg kioktatóan viszonyulna a világ számos térségéhez, hanem végre a kölcsönös tiszteletre alapítaná az együttműködési szándékát" - mondta.
Illetve érintette a "kudarcos" szankciós politikát is, amely a szavai szerint szintén sokat ártott az európai gazdaságnak, ráadásul a következő előterjesztésben már kirgiz gazdasági társaságok is szerepelnek, így Brüsszelből már az európai-közép-ázsiai együttműködést is szét akarják verni.
"Ezt mi elutasítjuk. Úgy látjuk, mintha Brüsszelben kicsit belebolondultak volna ebbe az öngyilkos stratégiába, és Oroszország után most már más gyorsan fejlődő térségekkel is el akarják vágni a gazdasági együttműködést" - hangsúlyozta.
"Ez nem jó. Ez nagy károkat okoz Európának, úgyhogy mi a magunk részéről egy másik úton megyünk. Építjük a gazdasági együttműködést Közép-Ázsiával" - tette hozzá.
