Az, hogy a TÁSZ csúcstalálkozóit idén Magyarországon és Azerbajdzsánban tartják, mindkét ország elkötelezettségét bizonyítja, hogy a szervezetet globális szereplővé alakítsák. Kiemelendő, hogy az első informális találkozóra 2024-ben Azerbajdzsánban, Susa városában került sor Orbán Viktor részvételével. A magyarországi második informális csúcstalálkozó, amelyet 2025. május 20–21-én rendeztek meg először megfigyelői státusszal rendelkező országban, különösen jelentős, tekintve, hogy az Európai Unió tagállama adott otthont neki. Az informális találkozó megtartására egyébként az azerbajdzsáni elnök, Ilham Aliyev tett javaslatot.
A TÁSZ keretében néhány hasonlóság is összeköti a két országot. Mindkét kormány büszke türk gyökereire, erősíteni kívánja szerepét a regionális közlekedési folyosókban, többirányú külpolitikát folytat, és – ami a legfontosabb – közös elképzeléseik vannak a TÁSZ globális szereplővé válásáról. Vezető szerepük elismeréseként Ilham Aliyev elnök és Orbán Viktor miniszterelnök megkapta a Türk Világ Legfelsőbb Rendje kitüntetést. Az azerbajdzsáni 2024-es elnökválasztásokat követően Aliyev elnök megerősítette ezt az elkötelezettséget, amikor kijelentette: „A mi családunk a türk világ, nincs más családunk.”
Magyarország kulcsszerepet játszik a TÁSZ és az Európai Unió közötti kapcsolatok előmozdításában. A kirgizisztáni csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozat Magyarországot bízta meg az EU és a TÁSZ közötti kapcsolatok fejlesztésével. Nem véletlen, hogy a szervezet Budapesten képviseleti irodát nyitott e feladat támogatására.
Magyarország EU-tagsága stratégiai jelentőségű az Azerbajdzsán és az EU közötti kapcsolatok szempontjából is. Magyarország gyakran ellensúlyozta az egyes EU-tagállamok által elfogadott, a türk világ, különösen Azerbajdzsán számára kedvezőtlen politikát. Magyarország például ellenezte az EU 20 millió eurós egyoldalú segélyét Örményországnak rámutatva, hogy az intézkedés nem veszi figyelembe Azerbajdzsán álláspontját.
A két ország következetesen támogatja egymást stratégiai és nemzetbiztonsági kérdésekben. Az orosz–ukrán háború nyomán, amikor az európai országok alternatív energiaforrásokat kerestek, Azerbajdzsán és Magyarország kiterjesztette együttműködését a földgáz és a zöldenergia területén. Magyarország nyíltan támogatta Azerbajdzsán területi integritását is. Azerbajdzsán területeinek felszabadítása után Magyarország pénzügyi támogatást nyújtott az aknamentesítéshez és az újjáépítéshez.
Összegzésként elmondható, hogy a globális fejlemények fokozták a TÁSZ stratégiai jelentőségét, és új lehetőségeket nyitottak a növekedés előtt. Ezek az új lehetőségek felelősséggel járnak, amelyek közül a legfontosabb a TÁSZ megerősítése és globális szereplővé emelése. Azerbajdzsán és Magyarország egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be ebben az átalakulásban.