Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri elnök Moszkvában. Fotó: AFP/ SERGEI ILNITSKY
Eruázsia
14/10/2024 10:58
Habár a béketervezet már majdnem kész, azért maradtak vitás kérdések. „Baku szerint az örmény alkotmányból el kellene tüntetni az ország függetlenségi nyilatkozatára történő utalásokat, mivel utóbbi dokumentumban szerepel az Örményország és Hegyi-Karabah jövőbeli egyesítésére vonatkozó passzus, amit Azerbajdzsán a saját területeivel szembeni igényként értelmez. Az örmények azonban ezt jogi formalitásnak tartják, és már most megállapodnának a béke már egyeztetett részeiről, az alkotmányozást pedig a későbbiekre hagynák” – írta elemzésében Kosztur András.
A XXI. Század Intézet kutatója másik problémás pontként az ún. Zangezur-folyosót említette. Emlékeztetett, ez Örményország déli részét szeli ketté, amelyen keresztül Azerbajdzsán közvetlen összeköttetéshez juthat saját exklávéja, Nahicseván, valamint azon keresztül Törökország irányában is. A terület azonban Örményország számára is kiemelt fontosságú, hiszen ezen keresztül fut az a két útvonal, amelyek biztosítják az ország összeköttetését az Iráni Iszlám Köztársasággal.
A szakértő arra is rámutatott, hogy Jereván próbál egyensúlyozni Nyugat és Kelet között. „Az elmúlt évek során Örményország egyre inkább kereste a nyugati államok szövetségét, amelyek között az olyan jelentős örmény diaszpórával rendelkező országok jártak élen, mint Franciaország vagy az Egyesült Államok. Jereván azonban az oroszokkal való kapcsolatait sem akarja teljesen lerombolni, hiszen, még ha a teljes nyugati fordulat az örmény vezetők szándékában állna is, erre az ország földrajzi és gazdasági helyzetéből kifolyólag nem lenne lehetőség” – írta. „Örményország vezetői számára a világrendszerváltás folyamata így olyan kihívást jelent, amelynek tétje az ország területi épsége vagy akár puszta fennmaradása is lehet” – figyelmeztetett.