Ezek mind-mind olyan aspektusok, amelyekkel vizsgálhatjuk azt, mennyit lépett előre – mert önmagában az a tény, hogy előrelépett, az vitathatatlan – a szaúdi klubfutball. Elfogadhatjuk alaptételnek, hogy a labdarúgás felvirágoztatása fontos lépcsőfok a szaúdiak pozíciószerzésében, amelynek része a 2034-es labdarúgó-világbajnokság megrendezése. Láttunk már arra példát (Japán esetében 1992 és 2002 között, vagy nemrégiben Katarnál), hogy a világbajnoki rendezés jogának megszerzése egy hosszú távú évtizedes, futballfejlesztés csúcspontjaként kap plusz hangsúlyt. Szaúd-Arábia esetében talán még többről van szó: az országimázs javításának is eszköze.
Százmillió dolláros igazolások
Pénz nem számít. Érdemes a Deloitte elemzéséből kicsemegézni néhány sokkoló adatot, még a nyári átigazolási időszak lezárulta utánról. A szaúdi profi liga klubjainak bruttó költése 2023 nyarán 957 millió dollár volt. (Nettó: 907 millió). Ez a második helyet jelentette a világ leggazdagabb (itt talán nem jó az a panel, hogy legjobb…) bajnokságai között: egyedül az angol Premier League 1,39 milliárd dollárra rúgó költése haladta meg az összeget.
A 94 új külföldi játékosból 37 Európa öt nagy bajnokságából, a Premier League-ből, a La Ligából, a Serie A-ból, a Bundesliga 1-ből és a Ligue 1-ből érkezett. További számadatok igazolják, hogy a szaúdi a világ első számú labdarúgó-ligájával is konkurálni tudott, legalábbis financiális értelemben: az elköltött pénzmennyiség majdnem egyharmada, bruttó 312 millió dollár angol klubok számlájára került. Még érdekesebb, hogy a Premier League klubjai az Egyesült Királyságon kívüli (másképpen: nem brit) kluboktól bevételezett átigazolási díjainak csaknem a felét tette ki a szaúdiaktól kapott összeg. Majdnem tízszer annyi pénzt fizettek ebben a vonatkozásban a szaúdi klubok, mint a németek.
A téli átigazolási időszakban, 2024 januárjában jelentősen csökkent a Roshn Saudi League csapatai által elköltött összeg, s jelentősen csökkent a megszerzett minőségi játékosok száma. Utóbbi nagyjából egyre redukálódott, a horvát világbajnoki ezüstérmes, Ivan Rakitić érkezett.
Elsöprő ajánlatok nyárra
Kimerültek volna a források? Ez nyilvánvalóan nem igaz, még hogyha az olaj világpiaci trendje még a szaúdiaknak sem kedvez. Már most folyik a tervezés, kiket lehetne 2024 nyarán megszerezni, olyan futballisták állnak a további kívánságlista élén, mint Mohamed Szalah, Victor Osimhen és Luka Modrić. Az ajánlat elsöprő lesz, de vajon mennyiben befolyásolja majd a kiszemelt futballisták véleményét, hogy milyen tapasztalatokat szereznek az elődök? Modrić esetében például Rakitić véleménye lehet mérvadó, két korábbi Real Madrid játékos közül (vélhetően) Cristiano Ronaldo teljesen mást mondana, mint Karim Benzema.
Apropó, Ronaldo, apropó, Benzema! A góllövőlistát most is fölényesen vezető portugál csillag szinte csak jót mond a színvonalról, a körítésről. Nagy propagátora a szaúdi liga megerősödésének, a nyáron még „csak” az észak-amerikai Major League Soccernél találta jobbnak – nem függetlenül attól, hogy Lionel Messi az MLS-be igazolt – immár a Ligue 1-nél is. Nemrégiben két meccsre eltiltották obszcén mutogatása miatt, de még emiatt is sokan védelmükbe vették: pont őt tiltják el, akinél senki sem tett többet a Roshn Saudi League színvonalának emeléséért.
Henderson története
Szemellenzősség lenne azonban elhallgatni: nem mindenki ennyire elégedett. Egyáltalán nem érthetetlen módon a kritikus hangok az átigazolási időszakban erősödtek fel, ha valakinek nincs módja eligazolni, minek verje a dobokat. Benzema, Roberto Firmino és Jordan Henderson hangja tűnt a leghangosabbnak, de közülük is egyedül a korábbi angol válogatott középpályás távozott. (A nemzetközileg is magasan jegyzett futballisták közül Éver Banega is távozott, hazatért Argentínába, de az övé más történet, négy évet húzott le az Es-Sabábnál.)
Henderson története azért különleges, mert valójában nem biztos, hogy a távozásának csak a futball az oka, bár tagadhatatlan, hogy egy középcsapatban vergődött. De érdemes tudni, hogy rengeteg kritikát kapott otthonról, tekintve, hogy Angliában nyíltan és gyakran támogatta az LMBTQ közösségeket, az elsők között húzta fel a szivárványos karszalagot (ami viszont nem volt látható az új klubja által készített bemutatkozó videón, amelyben szürke kockákkal kitakarták a nem kívánt részletet), sőt még szivárványos cipőfűzőt is rakott a cipőjébe. Viszont a szerződése aláírása után a brit LMBTQ közösségek vehemensen kritizálták, hogy eladta a lelkét egy heti 350 ezer fontos (nagyjából 160 millió forintos) nettó fizetésért, amelyet egy olyan országban kap, amelyben halálbüntetéssel is sújthatják a saját nemükhöz vonzódókat.
A Henderson család egyébként nem is Szaúd-Arábiában, csapata városában, Dammánban lakott, ameddig ő az El-Áttifákban futballozott, hanem Bahrein fővárosából, Manámában, onnan autózott át az edzésekre és a meccsekre. Azóta már bemutatkozott tavaszi klubjában az Ajaxban, de a hazai LMBTQ-közösség már üzent neki: nem bocsátja meg neki a félrelépést, nincs bocsánat.
Henderson sok pénzről mondott le, miután nem töltött ki két évet a szerződéséből, még az eddigi nettó keresményéből is adóznia kell húsz százalékot. Benzema újabban azt mondja, semmi gondja, jól érzi magát muszlim testvérei között.
A szerző sportújságíró, futballtörténész.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!