– Az elsők között sorakozott fel a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány, immáron Hungarikum Liget, a kormány keleti nyitás politikája mögé, amikor tíz évvel ezelőtt – már működő kollégiumi képzései mellett – életre hívta a Keleti Nyitás Kollégiumot is. Milyen megfontolások vezették ebben a döntésben?
– Tizenéves koromban erős hatással volt rám Vámbéry Ármin Dervisruhában Közép-Ázsián át című könyve. Hatása alá kerültem, olyan ablakokat nyitott ki előttem, amelyek a Kincses Kelet tanulmányozására, felfedezésére ösztönöztek. Évtizedek múlva a Lakiteleki Népfőiskola lehetőséget adott, hogy irodalmi estek, konferenciák, kollégiumok segítségével készítsem elő a Keleti Nyitás Kollégiumot. Ekkor már személyes kapcsolatok, találkozások is meggyőztek arról, hogy az ázsiai népek rokontudata olyan szellemi örökség, kapcsolati tőke, ami a jelenkori és a jövőbeni térbeli tájékozódási képességünket is országunk, nemzeti jövendőnk szolgálatába állítja. Az ázsiai népek rokontudata mitikus szervező erő. Ezt egy példával próbálom érzékeltetni: Kazahsztánban jártam tavaly októberben, találkozóra hívtak az egykori kunok utódai, a kipcsakok. Ahogy beléptünk a terembe, tapssal és jókedvű kiáltásokkal fogadtak: Mit mondanak? – kérdeztem a tolmácsot. Gratulálnak, válaszolta a tolmács. Nekem? Miért? Mert megvertük az angolokat. – hangzott a magyarázat. Igen, júniusban, Wolverhamptonban négy-nullra legyőzte a magyar válogatott az angolokat. Ehhez gratuláltak. Ma is visszhangzik bennem: „legyőztük”. Így, többes szám első személyben azonosulnak velünk.
– Három évvel ezt megelőzően is már otthont adtak a Mándoky Kongur nevét viselő kazah kollégiumnak, majd kétezertizenegyben a lakiteleki kollégisták kazahsztáni tanulmányúton vettek részt. Mondhatjuk tehát, hogy a Népfőiskola Alapítvány már korábban nyitott?
– Mándoky Kongur István közismert, történelmi személyiség a türk világban. Vele még ezerkilencszázkilencven előtt találkozhattam. Ezt követően Kelemen András egykori külügyi államtitkár, vagy Keskeny Ernő közvetítésével kísértem figyelemmel és az MDF hátországából segíthettem munkáját. Gabriella lányom régész, akit Mándoky Kongur István özvegye, Ajsa is tanított. Így természetes, hogy az orientalista professzor nevét vette föl a kétesztendős népfőiskolai kazah kollégium. A Népfőiskola részéről ez a kollégium is a Kurultaj szerveződési folyamatában szintén szerepet vállalt. Bíró András Zsolt a Kurultaj, Európa legnagyobb hagyományőrző találkozójának főszervezője korábban is, ma is, és a jövőben is megkerülhetetlen személyiség a türk világban, a folyamatosan épülő kapcsolatokban. Ki kell még emelnem Somfai Kara Dávid etnográfust, aki bő két évtizede jár vissza Lakitelekre, tart előadásokat, konzultációkat, műfordítói tábort vezet. Tudományos munkássága nekem iránytű marad, szakmailag is sokat segítették munkámat.
– Kétezertizennégyben az akkori kínai nagykövetet, Xiao Qiant is vendégül látták Lakiteleken, a mongol nagykövetséggel a legelsők között kötöttek együttműködési megállapodást, a türk nemzetekkel folyamatosan építettek egyre szorosabb kapcsolatokat, négy esztendeje pedig kezdetét vette a Népfőiskola Kína Kollégiumának képzési sorozata is. Mennyire sikeresek, beteljesítik a keleti nyitás stratégiájának bemutatását, az alapismeretek átadását, a közösségteremtést és közösségépítést ezek a képzések?
– A népfőiskolai kollégiumok számos fiatal életútját, törekvéseit segítették, sokan közülük diplomaták lettek, könyveket írtak, egyetemeken tanítanak, vagy a helyi közösséget szervezik, irányítják. A stratégia lényege: több lábon állni, kapcsolatokat építeni minden olyan néppel, országgal, akivel nemzeti érdekeinket is képesek vagyunk érvényesíteni. Csak egy erős, összetartó Európa, a nemzetek Európája tud a jövőben ellenállni a nagy világerők sodrásának, s csak így lehet megőrizni azt a kultúrát, ami a keresztény Európát teszi, nemzeti saját kultúrájának, sajátságainak alapján. A kecskeméti Neumann János Egyetem kurátoraként egyre több a kapcsolatokat szervező sikerélményem. Az ázsiai országokban kedvező a fogadókészség. A lakiteleki Hungarikum Ligetben, lánykori nevén a Népfőiskolán a Szent István kápolna előtt Keresztény Panteon, a huszadik századi vértanú és hitvalló egyházi vezetők szoborcsoportja, a Kölcsey ház előtt a Lakitelekhez kötődő írók, művészek bronz mellszobrai, az Ősök sírja mellett pedig a rokon tudatú népek szoborparkja készül. A rokon népek nemzeti kultúráját meghatározó személyiségek, a kazah Abaj Kunanbajev, a kirgiz Sajakbaj Karalajev után októberben az azerbajdzsáni Nizami Ganjavi szobrát avatjuk fel.
