Digitális jegybankpénzek a geopolitikai dimenziójában
A jegybankárok és más szakemberek a technológia és az infrastruktúra alapjaitól – Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatójának szavaival élve –, gyakorlatilag a programok és a kódok szintjéről kezdik el az új, a digitális jegybankpénzhez (central bank digital currency, CBDC) köthető pénzügyi forradalmat. Várható-e azonban geopolitikai eltolódás egyes térségek, országok javára a digitális jegybankpénzeknek köszönhetően? Az új erőközpontok felemelkedéséhez szükséges az új pénzügyi rendszer. A pénzügyi technológiai áttörések pedig nem járnak geopolitikai következmények nélkül.
Digitális jegybankpénzek a geopolitikai dimenziójában
Selyemutak

Digitális jegybankpénzek a geopolitikai dimenziójában

Fotó: iStock
Pintér Luyi 25/06/2023 07:00

A jegybankárok és más szakemberek a technológia és az infrastruktúra alapjaitól – Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatójának szavaival élve –, gyakorlatilag a programok és a kódok szintjéről kezdik el az új, a digitális jegybankpénzhez (central bank digital currency, CBDC) köthető pénzügyi forradalmat. Várható-e azonban geopolitikai eltolódás egyes térségek, országok javára a digitális jegybankpénzeknek köszönhetően? Az új erőközpontok felemelkedéséhez szükséges az új pénzügyi rendszer. A pénzügyi technológiai áttörések pedig nem járnak geopolitikai következmények nélkül.

Napjainkban egyre több ország indít CBDC kutatás-fejlesztési és tesztelési projekteket. A CBDC-fejlesztéseket bonyolító országok együttesen ma már a világ GDP-jének közel 95 százalékát képviselik (Atlantic Council). De hosszú távon milyen geopolitikai előnyre tehetnek szert azok az országok, akik gyorsabban haladnak az új digitális fizetőeszköz kifejlesztésében?
A PricewaterhouseCoopers (PwC) 2022-es CBDC érettségi indexe alapján elmondható, hogy az ázsiai, karibi és dél-amerikai térség jár élen a szükséges infrastruktúra létrehozásában. Kína az első nagy gazdaság, amelyik jelentős gyakorlati eredményeket ért el: 2020 óta az e-CNY (digitális yuan) tesztelése több metropoliszban már a valós pénzforgalomban zajlik.

Hivatalos közlések alapján több mint 261 millió lakossági és vállalati digitális pénztárcát hoztak eddig létre, amelyek összesen közel 87,5 milliárd renminbi (RMB) (13,7 milliárd USD) értékben bonyolítottak le eddig tranzakciókat. Kína fő motivációja elsősorban a magán fizetési szolgáltatók (például Alipay, WeChat Pay) rendszerein túl egy államilag működtetett fizetési megoldás létrehozása, amely akár offline üzemmódban is működik. Az e-CNY emellett természetesen a jüan nemzetközi használatát is ösztönözheti, és az igazi geopolitikai távlatok ebben rejlenek.

A digitális jüan alternatívát kínálhat olyan országok vagy piaci szereplők számára, akik az amerikai dollár használatát vagy a mostanában sokat emlegetett SWIFT-hálózatot (az USA által dominált globális elektronikus fizetési-üzenetküldő rendszert) kikerülve szeretnének nemzetközi tranzakciókat bonyolítani, vagy egyszerűen csak sokkal gyorsabb, hatékonyabb fizetési módot keresnek.

Az USA és egyben az atlanti erőtér jelenlegi világrendben betöltött szerepének egyik sarokköve a dollár világpénz funkciója. Az amerikai bankok által jelentősen befolyásolt nemzetközi elszámolási rendszereknek köszönhetően az USA-nak rálátása van a nemzetközi pénzforgalomra, továbbá a pénzügyi és gazdasági szankciók betartását is tudja ellenőrizni vagy egyéb külpolitikai céljait tudja érvényesíteni. Ezzel szemben Kína egy kölcsönös előnyökön alapuló új alternatívát kínál fel, amelyhez különösebb gazdaság- és külpolitikai feltételek nélkül lehet csatlakozni az Új Selyemút keretében. Az így szerzett hatalmi előnyök segítségével pedig Kína és az e-CNY hosszú idők óta a legkomolyabb kihívóként jelentkezne az USA hatalmi pozíciójával szemben.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője.


#digitalizáció #renminbi #CBDC
See Also

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások

Elfogad