Fotó: AFP/Notimex-Especial
Etlinger Edmond
04/06/2024 22:00
Nem a Dragon Ball sorozat volt az első a japán rajzfilmgyártás művei közül, ami eljutott Nyugatra (ezt már az Astroboy évtizedekkel korábban véghez vitte), és későbbi követői (lásd például Pokémon, One Piece) messze túlszárnyalták népszerűségben. Viszont a későbbi sikereknek egyértelműen Son Gokuék kalandjai ágyaztak meg, a Dragon Ball a ’90-es években kitörölhetetlenül feltette a japán rajzfilmipart a térképre.
A sorozat főhőse az árva Son Goku, akivel megtörténik az, amire minden kisfiú vágyik: egy csinos lány tár saságában kalandra indul. Ebben semmi újat nem mutat a Dragon Ball, lényegében a klasszikus kínai történet, a „Nyugati utazás” egyszerű kis feldolgozása. Vagy hát ez lehetett volna, ha az alkotó, Toriyama Akira, nem talál ki újabb és újabb ötleteket, nem fokozza sikeresen a tétet, lényegében intergalaktikus szintig. A szerethető karakterek – akik között több antihős is van, akik megmutatják, hogy egykori gonosztevőként elnyerhetik a megváltást – a harcművész tematika, a zseniális (bár mai szemmel nézve néha kissé perverz) humor mellett egyértelműen a kiszámítható kiszámíthatatlanság a sorozat fő erőssége.
A néző végig tudja, hogy végül Son Goku nyerni fog, de néha sokkal nagyobb áldozatok árán, mint gondolnánk. Azt is tudja a közönség, hogy mindig lesz egy következő gonosztevő, de hogy ezt mennyire elképesztően hosszan sikerült fokozni, az önmagában bámulatos. Az egyszerű harcművész tornáktól induló kaland a második nagy etapra (Dragon Ball Z) egy bolygóközi küzdelemmé válik és a sorozat eredeti végére (1995) már az időutazás sem tabu. Aztán a legújabb felvonás (Dragon Ball Super, 2015-től) már galaxisok közti küzdelmekkel és világokat csettintéssel elpusztító entitásokkal foglalkozik – de azért Son Goku, az egykor naiv kisfiú, és mindvégig tisztaszívű hős, velük is felveszi a versenyt.
A sorozat népszerűsége még a legnagyobb hollywoodi sikerekkel is összemérhető. Habár az évtizedek során számos kritikát kapott (például a túlzott erőszakosság visszatérő szülői panasz), popkulturális jelentősége kitörölhetetlen. Kamasz fiúk és lányok tízmillióit tanította kitartásra, bajtársiasságra, megbocsátásra, és legfőképpen arra, hogy a barátság és a szeretet mindennél fontosabb. Ez banális mondanivalónak tűnhet, de valójában az egyik legfontosabb tanítás az életben.
Az egyetemleges üzenet, és a minden népcsoport számára könnyen fogyasztható tartalom miatt volt képes a Dragon Ball egy olyan jelenséggé válni, ami fiatalok tömegeit képes elvarázsolni, immáron évtizedek óta, a világ minden pontján. Csak maroknyi olyan popkulturális termék létezik, ami azonos érzelmeket képes kiváltani egy brazil, egy német, egy indiai vagy egy japán fiatalból. De a Dragon Ball ennek az elit klubnak a része.
Toriyama Akira 1955-ben született Aichi prefektúrában, és mint számos kortársát, őt is elvarázsolták a Walt Disney rajzfilmek és természetesen Tezuka Osamu mangái. Már fiatalon elkezdett rajzolni, de középiskolás évei alatt inkább a filmek érdekelték, különösen a harcművészeti és az úgynevezett kaiju (óriásszörnyes) művek. A reklámszakmában kezdett el dolgozni, ám huszonévesen megpróbálkozott betörni a manga piacra.
Első kiadott műve a Wonder Island volt, 1978-ban. Az áttörést és az országos sikert a Dr. Slump (1980-84) hozta meg számára, amiből több anime feldolgozás készült. A kotnyeles robotlány (Arale) kalandjait bemutató sorozat vígjáték a javából, a slaps tick humor mellett temérdek popkulturális utalás is található benne, ami egyébként Toriyama legtöbb művére jellemző.
A Dragon Ball 1984-ben indult, és pár évvel később a nemzetközi ismertséget is meghozta Toriyama számára. A Dragon Ballból csak Japánban 160 millió, világszinten pedig nagyjából 260 millió kötetet értékesítettek. Toriyama nem csak az anime-manga világban alkotott maradandót. A szintén világhírű Dragon Quest videójáték sorozat karakterdizájnjait neki köszönhetjük, továbbá minden idők egyik legjobb Super Nintendo játékában, a Chrono Triggerben is közreműködött. A Final Fantasy alkotójának Sakaguchi Hironobunak jó barátja volt, közös projektjük a Blue Dragon a 2000-es években.
Toriyama a 2010-es évek elején visszatért a Dragon Ball világához, és habár az ilyen visszatérések nem szoktak feltétlenül jól elsülni, neki ez is sikerült. A sorozat, két évtized kihagyás ellenére, nagy sikerrel folytatódott. Toriyama magánéletéről keveset tudni, egykori asszisztensét, Kato Yoshimit vette feleségül, két gyerekük született, Sasuke és Kikka. Toriyama mindig félénk volt, keveset szerepelt a médiában, kerülte a nyilvános szerepléseket. Rajongása az autók, motorok, valamint a macskák és a madarak iránt közismert. Agyi vérömleny okozta a halálát, 2024. március 1-én hunyt el. Világszerte rengeteg alkotó és rajongók milliói gyászolták.
A szerző a Mondo Magazin újságírója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
