Hanoi adott otthont az amerikai–észak-koreai csúcsnak 2019-ben. Fotó: AFP/Ye Aung THU
Karl Mátyás
28/04/2025 22:00
Vietnám az utóbbi évtizedekben lenyűgöző gazdasági növekedést mutatott. Míg a Nyugat nagy részén tavaly gazdasági lassulás volt tapasztalható, az ázsiai ország GDP-je 7,09 százalékkal nőtt, meghaladva a nemzetközi előrejelzéseket, ezzel pedig a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé emelkedett. A Világbank előrejelzései szerint Vietnám 2025-ben a délkelet-ázsiai régió legdinamikusabban növekvő országává válik.
A siker receptjének egy része a kivételes diplomáciai stratégia, amelyben Hanoi egyfajta összekötő hídként pozicionálja magát a Nyugat, Kína és az ASEAN-országok között. A sajátos megközelítést „bambuszdiplomáciaként” is emlegetik, a bambusz ugyanis erős, de rugalmas, képes alkalmazkodni anélkül, hogy megtörne, hasonlóan Vietnám külpolitikájához. A bambuszdiplomácia lényege, hogy Vietnám képes reagálni a globális politikai és gazdasági változásokra anélkül, hogy feladná nemzeti érdekeit.
Az ország kiválóan alkalmazza a stratégiát: jelenleg az országnak 15 aktív bilaterális és multilaterális szabadkereskedelmi megállapodása van több mint 50 állammal. Ezek közül kiemelkedik a 2022-ben a Kína és a Csendes-óceán régió között megkötött Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség, valamint a 2020-as EU– Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás, amely az Európai Unió egyetlen szabadkereskedelmi egyezménye egy fejlődő országgal.
A délkelet-ázsiai ország emellett sikeresen pozicionálta magát a Kelet és a Nyugat közötti diplomáciai csomópontként is. Az elmúlt években szinte minden jelentős világvezető meglátogatta az országot. 2017-ben például Vietnám rendezte az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) éves csúcstalálkozóját, amelyen Xi Jinping, Donald Trump, Vlagyimir Putyin, Abe Sinzó és Justin Trudeau is részt vett, emellett Hanoiban került sor a történelmi Trump – Kim Dzsongun találkozóra is.
Az ország gazdasági térnyerése különösen a Trump-kormányzat alatt zajló kínai–amerikai kereskedelmi háború és a pandémiának köszönhető leállások idején vált igazán nyilvánvalóvá. A magas vámok és a leálló kínai gazdaság miatt számos óriásvállalat, mint az Apple, a Microsoft, az Intel vagy a Foxconn, az üzemeit Vietnámba kezdte el áthelyezni, ahol kedvező adózás és olcsó munkaerő várta őket. Ez mára egy bevált üzleti megoldás lett, amelyet Kína+1 stratégiának neveznek, és amelynek lényege, hogy a vállalatok egy ígéretes fejlődő országba diverzifikálják a befektetéseiket. Ennek hatására a Vietnámba beérkező külföldi működő tőke tíz év alatt megduplázódott, és 2023-ban meghaladta a 18 milliárd dollárt. Az S&P Global által vizsgált országok közül Vietnám mutatta a legnagyobb mértékű növekedést az áttelepítéssel kapcsolatos értékesítésekben az elmúlt évben.
A magas amerikai vámtarifák miatt a kínai vállalatok is egyre inkább terjeszkedni kezdtek az országban. A kínai feldolgozóipar 2023- ban bejelentett beruházásai megközelítették a 12 milliárd dollárt, emellett Kína Vietnámot az amerikai vámok kikerülésére is használja. Kína exportja Vietnámba 65, az USA importja Vietnámból pedig 130 százalékkal emelkedett 2018 és 2023 között.*
Hanoi jövőbeli céljai rendkívül ambiciózusak, amelyeket az új pártfőtitkár, To Lam tűzött ki célul. Az ipari modernizáció és a digitalizáció kulcsfontosságú prioritásként szerepelnek a kormányzati tervekben. Vietnám tavaly elindította Délkelet-Ázsia első gyorsvasúti projektjét, amelyet Kína segítségével valósítanak meg, és amely lehetőséget ad a gazdaság gyorsabb és fenntarthatóbb növekedésére. Ezenkívül egyre több high-tech vállalat működik együtt az országgal, a SpaceX szintén tavaly 1,5 milliárd dolláros befektetést jelentett be, míg az Nvidia mesterségesintelligencia-kutató- és adatközpontot létesít az országban. Saját kezdeményezésekre is vannak példák, mint például az elektromos autókat gyártó VinFast, amely kiemelkedő szerepet játszik a magasabb hozzáadott értékű ipari termelés felé vezető úton.
* A Donald Trump által április 2-án bejelentett kölcsönös vámok értelmében a vietnámi importot 46, míg a kínait 54 százalékos vámmal sújtotta az Egyesült Államok, amit később 245 százalékig is emelt.
A szerző a Makronóm Intézet kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. májusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!