Egy húron pendülnek
Donald Trump második elnöksége nemcsak az Egyesült Államok belpolitikáját, hanem a globális kapcsolatrendszert is jelentősen befolyásolja. Magyarország számára különösen lényeges kérdés, hogyan alakulhat a kétoldalú viszony az új ciklusban.
Egy húron pendülnek
Fókusz

Egy húron pendülnek

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Veress Csongor Balázs 07/02/2025 22:00

Donald Trump második elnöksége nemcsak az Egyesült Államok belpolitikáját, hanem a globális kapcsolatrendszert is jelentősen befolyásolja. Magyarország számára különösen lényeges kérdés, hogyan alakulhat a kétoldalú viszony az új ciklusban.

Orbán Viktor kormánya az első Trump-adminisztrációval kifejezetten szoros kapcsolatot ápolt, amelyet a Biden-éra kritikusabb hozzáállása váltott fel. Most az a kérdés, hogy a visszatérés új lendületet adhat-e a magyar-amerikai kapcsolatoknak, különösen a Kínával való együttműködés, az orosz–ukrán háború és az energiapolitikai kérdések területén. Ezek a témák jelentős hatással vannak a régió stabilitására és Magyarország külpolitikai mozgásterére.

Orbán Viktor és a republikánus vezető közötti ideológiai közelség már az első ciklus alatt meghatározta a kapcsolatok dinamikáját. A két politikus hasonló elveket vallott a nemzeti szuverenitás, a bevándorlás szigorú ellenőrzése és a globalizmus kritikája terén. Orbán Viktor volt az egyetlen európai vezető, aki nyíltan támogatta a 2016-os Trump-kampányt, ami alapot adott a későbbi együttműködésnek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az időszakot a „kapcsolatok aranykoraként” emlegette, kiemelve a kölcsönös tiszteleten és gyakorlati érdekeken alapuló viszonyt. A korábbi adminisztrációval kialakított gazdasági és biztonságpolitikai partnerség, valamint az energetikai diverzifikáció iránti közös elköteleződés mind erősítette az együttműködést.

Ezzel szemben a Biden-kormány politikája elsősorban a demokratikus értékekre és az emberi jogokra épített, amelyek a magyar-amerikai kapcsolatokban gyakran feszültséget okoztak. A jogállamiság és a médiaszabadság helyzetének kritizálása miatt a kétoldalú viszony inkább távolodott, mintsem erősödött. Január 20-ától azonban a nemzeti szuverenitás előtérbe helyezése és a pragmatikusabb megközelítés ismét lehetőséget adhat Magyarországnak a kapcsolatok javítására, különösen az érzékeny témák, például a Kína-politika terén.

A Kínával kapcsolatos együttműködés különösen fontos Magyarország számára, amely az Övezet és Út kezdeményezés aktív résztvevője. Az előző Trump-adminisztráció kevésbé geopolitikai, inkább gazdasági szempontból közelítette meg a kínai kapcsolatrendszert, amely kedvezőbb feltételeket teremthetett Magyarország számára. Ez a megközelítés lehetőséget adhat arra, hogy az ország a kínai beruházásokból továbbra is profitáljon, miközben a nemzetközi kritikák csökkenthetők. Az új Trump-ciklus ezen a területen is támogathatja Magyarország pozíciójának megerősítését.

Az orosz–ukrán konfliktus kérdése hasonlóképpen fontos szerepet játszik a kapcsolatok alakulásában. Már az előző republikánus adminisztráció is gyakran hangoztatta a béketárgyalások általános fontosságát, amely Magyarország békepárti álláspontjával összhangban van. Ez jelentős különbséget jelentett a Biden-kormány határozott Ukrajna-párti politikájával szemben, amely gazdasági és katonai támogatásra koncentrált. Ha a béketárgyalások a konfliktus lezárására irányulnak, az Magyarország számára kedvezőbb geopolitikai pozíciókat teremthet, és akár közvetítői szerepbe is helyezheti az országot.

Az energiaügyek terén a Trump-ciklus politikája, amely a fosszilis energiahordozókra helyezte a hangsúlyt, szintén előnyös lehet Magyarország számára. Az amerikai LNG-import bővítésének támogatása csökkentheti az ország orosz energiafüggőségét, miközben az energetikai diverzifikációt erősíti. Ez összhangban van Orbán Viktor kormányának céljaival, amelyek az energiafüggetlenség elérésére és a stabil gazdasági kapcsolatok fenntartására irányulnak.

Az új ciklus Magyarország számára számos lehet őséget kínál. A politikai támogatás erősítése, a gazdasági és energetikai együttműködés bővítése, valamint a békepárti álláspont hangsúlyozása előnyös lehet. Ugyanakkor kihívást jelenthet az amerikai protekcionista gazdaságpolitika és a várható nemzetközi konfliktusok. A kétoldalú kapcsolatok jövője azon múlik, mennyire támogatja az új amerikai vezetés Magyarország regionális céljait és külpolitikai ambícióit.

A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa.

Ez a cikk az Eurázsia 2025. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások