Fotó: iStock
Horváth Marcell
08/07/2025 22:31
Ez a partnerség ma már messze túlmutat a történelmi és kulturális kapcsolódáson. A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) egyre inkább gazdasági, logisztikai és energetikai együttműködési platformként pozicionálja magát – olyan térségként, amely összeköti Kelet-Ázsiát, a Kaukázust és Európát. Ebben az új játéktérben Magyarország közvetítő „hub”-bá válhat, különösen, ha stratégiailag rá tud csatlakozni a térség digitális, energetikai és kereskedelmi hálózataira.
TÁSZ számokban: dinamikus növekedésű, fiatal piacok
A türk államok (Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán) együtt több mint 160 millió lakost számlálnak, és együttes GDP-jük megközelíti az 1900 milliárd USD-t (2024-es adatok).
Kulcsadatok:
Ország | Népesség | GDP | GDP növekedés |
Azerbajdzsán | 10,1 M | 72,36 Mrd | 4,10% |
Kazahsztán | 20,6 M | 288,1 Mrd | 4,80% |
Kirgizisztán | 7M | 17,49 Mrd | 9% |
Törökország | 86 M | 1 320 Mrd | 3,20% |
Üzbegisztán | 36 M | 101 Mrd | 6,50% |
A GDP-arányos beruházási ráták (25–30 százalék) és a növekvő középosztály azt mutatják, hogy ezek a gazdaságok nemcsak nyersanyagexportőrök, hanem technológiai és pénzügyi szereplőkké is kívánnak válni.
Asztana és Baku: a térség új hubjai
Kazahsztán fővárosa, Asztana 2020 óta pénzügyi innovációs központként fejleszti az AIFC-t (Astana International Financial Centre), ahol brit jogrendszeren alapuló szabályozás, adókedvezmények és angol nyelvű bíróság működik. A cél nem más, mint Kelet és Nyugat pénzügyi összekötése. Azerbajdzsán eközben a Baku Digital Hub projekt révén adatforgalmi csomóponttá válik, amely a Kaukázuson keresztül köti össze Közép-Ázsiát az európai adatközpontokkal. A régió célja, hogy digitális alternatívát nyújtson az orosz és kínai infrastruktúrákkal szemben.
Energia: több, mint tranzit – diverzifikáció és zöldátállás
A türk államok energetikai jelentősége meghaladja az egyszerű export/import logikát. A régió a világ egyik legnagyobb urán-, földgáz- és olajtartalékával rendelkezik:
Közép-Ázsia energiaforrásai – különösen a földgáz és urán – egyre fontosabbá válnak Európa számára. A kazah uránellátás, az üzbég zöldenergia-potenciál, és az Azerbajdzsánon keresztül futó új gázútvonalak diverzifikációs alternatívát jelentenek a kontinens energiaellátásában. A Zangezur-folyosó, amely Azerbajdzsánt kötné össze közvetlenül Törökországgal, Magyarország számára is új logisztikai lehetőségeket nyithat meg – különösen, ha ezeket integrálni lehet a Budapest–Belgrád vasútprojekttel vagy a keleti TEN-T korridorokkal.
Ez a tendencia a zöldenergia-együttműködések számára is teret nyit. A magyar–kazah, illetve magyar–üzbég partnerségek lehetőséget adnak napelemgyárak, akkumulátortechnológia vagy okos hálózati projektek közös fejlesztésére.
Logisztika és infrastruktúra: a „Középső Folyosó” újraéledése
A transzkaszpi közlekedési útvonal, más néven a „Középső Folyosó”, egyre fontosabb alternatívává válik a kínai–európai áruforgalomban – különösen az orosz tranzitútvonalak bizonytalansága miatt. Ez az útvonal:
Magyarország ennek az útvonalnak nyugati végpontja lehet, különösen, ha a Budapest–Belgrád vasút fejlesztése és a V0 vasúti gyűrű integrálódik a közép-ázsiai vasúti projektekhez.
Magyarország szerepe: összekötni, nem elválasztani
A világ újraépülő kapcsolatrendszereiben a kis és közepes országok akkor tudnak megerősödni, ha összekötő kapocsként működnek – nem ütközőzónaként.
Magyarország számára a TÁSZ nem csupán kulturális örökség vagy keleti gesztus. Hanem:
A 2023-ban aláírt magyar–üzbég és magyar–kazah infrastrukturális megállapodások máris azt mutatják, hogy ez nem csupán jövőkép – hanem folyamatban lévő stratégia.
Geokulturális tőke: történelmi örökség, stratégiai újraértelmezésben
A magyar–türk kapcsolatok történelmi gyökerei jól ismertek, de ezek újraértelmezése – nem folklorisztikus, hanem stratégiai értelemben – valódi tőkét jelent. A TÁSZ nem egyszerűen egy kulturális klub, hanem egy rugalmas, fejlődő platform, amely a jövő geopolitikai térképén egy új eurázsiai erővonalat képvisel. Magyarország ebben a struktúrában hidat képezhet Közép-Európa és Közép-Ázsia, illetve az európai integráció és az eurázsiai kooperáció között.
A Türk Államok Szervezete egy olyan térséget képvisel, amelynek gazdasági, energetikai és digitális súlya évről évre nő. Magyarország számára ez a kapcsolat nem nosztalgikus múltidézés, hanem jövőorientált geopolitikai lehetőség. Egy új selyemút születik – nem karavánokkal, hanem adatkábelekkel, energiahálózatokkal és logisztikai folyosókkal. Ebben Magyarország nem csupán megfigyelő lehet, hanem egy új típusú, többdimenziós kapcsolatrendszer részese, ahol a múlt öröksége és a jövő kihívásai új szinergiát hozhatnak létre. Ebben a kapcsolatrendszerben a térképen Magyarország nem periféria, hanem összekötő centrum lehet egy digitális, energetikai és logisztikai hub Eurázsia új hídján, az egyik kulcsállomás a keleti és nyugati rendszerek között.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank korábbi nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank korábbi nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
