Gulyás Zsófia
28/04/2025 22:00
Az utóbbi években – különösen az USA és Kína közötti kereskedelmi háború 2018-as kibontakozása, valamint a koronavírus-világjárvány kirobbanása óta – újabb lendületet adott a vietnámi gazdaság felívelésének a globális ellátási láncok átrendeződése, amelynek során diverzifikálódnak a korábban döntően Kínában összpontosuló termelési tevékenységek. Az ún. Kína+1 stratégia (China Plus One) lényege, hogy a vállalatok egyre inkább igényt tartanak egy Kínán kívüli beruházási helyszínre is, ellensúlyozva ezzel az emelkedő kínai termelési költségeket és az egyetlen termelési helyszínből adódó sérülékenységet, ami főként a Kínára kivetett amerikai vámokra és a Kínát korábban sújtó járványügyi korlátozásokra volt visszavezethető. A vállalatok ellátási láncai így ellenállóbbá válnak a sokkokkal szemben, és a kínai gazdaság előnyein (infrastruktúra, jól kiépült klaszterek, egyre szakképzettebb munkaerő) túl a feltörekvő országok előnyeit (olcsóbb munkaerő, beruházási kedvezmények) is kihasználhatják.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. májusi számában jelent meg, honlapunkon csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!