Gulyás Zsófia
28/04/2025 22:00
Az utóbbi években – különösen az USA és Kína közötti kereskedelmi háború 2018-as kibontakozása, valamint a koronavírus-világjárvány kirobbanása óta – újabb lendületet adott a vietnámi gazdaság felívelésének a globális ellátási láncok átrendeződése, amelynek során diverzifikálódnak a korábban döntően Kínában összpontosuló termelési tevékenységek. Az ún. Kína+1 stratégia (China Plus One) lényege, hogy a vállalatok egyre inkább igényt tartanak egy Kínán kívüli beruházási helyszínre is, ellensúlyozva ezzel az emelkedő kínai termelési költségeket és az egyetlen termelési helyszínből adódó sérülékenységet, ami főként a Kínára kivetett amerikai vámokra és a Kínát korábban sújtó járványügyi korlátozásokra volt visszavezethető. A vállalatok ellátási láncai így ellenállóbbá válnak a sokkokkal szemben, és a kínai gazdaság előnyein (infrastruktúra, jól kiépült klaszterek, egyre szakképzettebb munkaerő) túl a feltörekvő országok előnyeit (olcsóbb munkaerő, beruházási kedvezmények) is kihasználhatják.
Kína mellett második beruházási helyszínként egyre népszerűbb Vietnám: míg 2015-ben csupán 24,1 milliárd USD külföldi működő tőke érkezett az országba, addig 2023-ban már 39,39 milliárd USD. A dinamikusan fejlődő ország átlagos GDP-növekedése 6,046 százalék volt 2014 és 2023 között, ami meghaladja például Kína 5,985 százalékos növekedését ugyanebben az időszakban. A vietnámi gazdasági siker alapjául szolgáló adottságok közül az egyik legfontosabb az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése és geostratégiai jelentősége. A délkelet-ázsiai ország az Indokínai-félsziget keleti részén, a legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalak mentén, a Malaka-szoroshoz közel helyezkedik el. Mivel szomszédosak egymással, így Vietnám alkalmas alternatívája lehet Kínának a Kína+1 stratégia keretében. Az ország hosszú észak–déli kiterjedésével összekapcsolja Északkelet- és Délkelet-Ázsiát, átfogó kikötőhálózata pedig kritikus szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben és a regionális logisztikai rendszerben. A Dél-kínai-tenger nyugati partvidékének legnagyobb része Vietnámhoz tartozik.
Vietnám aktívan diverzifikálja nemzetközi partnerségeit is, és stratégiai egyensúlyra törekszik a nagyhatalmakkal való együttműködésében. Mindez az ország diplomáciai stratégiájának, az ún. „bambuszdiplomáciának” köszönhető, amely az ellenálló és alkalmazkodóképességen alapul. Az USA az elmúlt években jelentős összegeket fektetett be a Vietnámmal „közös biztonsági érdekek” érvényesítésébe az indo-csendes-óceáni térségben, ellensúlyozva a kínai tevékenységet a vitatott tengeri területeken. A két ország 2023 szeptemberében átfogó stratégiai partnerséget és több milliárd USD értékű üzleti megállapodást kötött Hanoiban, amely mélyebb együttműködés alapját képezi például a kereskedelem, a beruházások, az ellátási láncok és a biztonság terén, egyúttal megerősíti a Vietnám felé irányuló friendshoring tendenciát (amelynek során az ellátási láncokat a szövetséges országok irányába rendezik át). Vietnám legnagyobb kereskedelmi partnere azonban Kína, és az ország sikeréhez hozzájáruló Kína+1 stratégia pont a Vietnám és Kína közötti „átjárhatóságra” épül. A két ország 2023 decemberében új szintre emelte átfogó stratégiai együttműködési partnerségét, és többek között az Övezet és Út kezdeményezés, a digitális gazdaság, a zöldfejlesztés, a közlekedés, a védelmi és rendészeti együttműködés, valamint a tengeri együttműködés kapcsán írtak alá kétoldalú kooperációról szóló dokumentumokat.
A vámmentesség jelentősége különösen felértékelődött az amerikai–kínai kereskedelmi háború nyomán, így rendkívül fontos Vietnám szabadkereskedelmi hálózatokban megszerzett helye. Az ország a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagjaként szinte teljes vámmentességet élvez a délkelet-ázsiai országok irányában. Vietnám tagja a 2018-ban létrehozott Átfogó és Progresszív Transz-csendes-óceáni Partnerségnek (CPTPP), valamint a 2022-ben hatályba lépett Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről (RCEP) szóló megállapodáshoz is csatlakozott. 2020 augusztusában pedig hatályba lépett Vietnám és az Európai Unió szabadkereskedelmi egyezménye.
Vietnám tőkevonzó képességének fontos pillérei a belpolitikai stabilitás, a stabil gazdasági kormányzás és a befektetőbarát üzleti klíma. A külföldi befektetések szempontjából kedvező, hogy Vietnámot a politikai hatalom folytonossága, valamint a piacgazdasági működés iránti nyitottság jellemzi. 2024- ben a hozzáadott érték növelése került az ország gazdasági stratégiájának fókuszába, így Vietnám a csúcstechnológiás fejlesztés, a hatalmas infrastrukturális projektek és az intézményi reformok felé fordult. Az ország célja, hogy 2026 és 2030 között 10 százalékot meghaladó éves GDP-növekedést érjen el. A globális technológiai befektetések vonzásával, agresszív korrupcióellenes intézkedések végrehajtásával és árnyalt diplomáciai megközelítéssel Vietnám célja, hogy 2045-re magas jövedelmű országgá váljon.
A második Trump-adminisztráció tevékenysége azonban a térség többi országához hasonlóan Vietnámot is aggodalommal tölti el. A vietnámi gazdaság fejlődési pályáját nagymértékben fogja befolyásolni az elkövetkező időszak, akárcsak a délkelet-ázsiai térség egészét, amely – a világ egyik legsikeresebb fejlődő régiójaként – a nyitottabb és kiszámíthatóbb nemzetközi rend fenntartásában érdekelt.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. májusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!