Fotó: AFP/Peter Kohalmi
Shahin Mustafayev
15/01/2025 22:00
Magyarország nemzeti büszkeségének alakjaként Attila egy olyan közös történelmi örökséget szimbolizál, amely szoros kapcsolódást teremt a magyarok és a türkök közt.
Napjainkra Magyarország és a türk országok együttműködése a kultúra, a gazdaság, a kereskedelem és a nemzetközi kapcsolatok terén példaértékű szintre emelkedett. Ez az eredmény nagyrészt Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor elkötelezettségének köszönhető.
Ennek keretében a Türk Akadémia - a Türk Államok Szervezetének égisze alatt létrehozott együttműködési szervezetek egyike -, a türk tanulmányok regionális koordinációs központjaként az Akadémia elősegíti az interdiszciplináris együttműködést olyan területeken, mint a történelem, a régészet, az etnológia, az antropológia, az irodalom, a nyelvészet és a társadalmi-gazdasági tanulmányok.
Magyarország előkelő helyet foglal el a turkológia területén, hiszen itt fektették le először e tudományág alapjait.
Vámbéry Ármin (1832-1913), a magyar turkológia úttörője Közép-ázsiai utazás című művében megfogalmazta a magyar és a türk nyelvek közötti kapcsolatok tanulmányozásának motivációját:
„Ismert dolog, hogy a magyar nyelv az ugynevezett altaji nyelvcsaládhoz tartozik; de a finn vagy tatár ághoz-e, ez az a kérdés, mely még eldöntést vár. Ennek kinyomozása, mely minket magyarokat mind tudományos mind nemzetiségi szempontból annyira érdekel, volt fő és eldöntő oka keleti utazásomnak.”
Vámbéry nyomán olyan tudósok, mint Almásy György (1867-1933), Gombocz Zoltán (1877-1935), Németh Gyula (1890-1976), Ligeti Lajos (1902-1987), Eckmann János (1905-1971), Bodrogligeti András (1925-2017), Hazai György (1932-2016), Mándoky Kongur István (1944-1992) és még sokan mások folytatták a magyarországi turkológia erős hagyományainak kiépítését. Ebből az alkalomból tisztelettel emlékezünk a néhai Hóvári Jánosra (1955-2023), a kiváló tudósra, turkológusra és diplomatára, aki a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának egykori ügyvezető igazgatójaként hozzájárult Magyarország és a türk világ kapcsolatainak erősítéséhez.
Ezek a nagyra becsült tudósok „aranyhidat” képeznek Magyarország és a türk világ között, inspirálva a Türk Akadémia folyamatos munkáját e tartós kötelék megbecsülése és kiterjesztése érdekében.
Az elmúlt évtizedben az Akadémia számos rendezvényt szervezett, többek között a Magyarország és a türk világ közötti szoros kapcsolatokat szimbolizáló Mándoky Kongur István turkológusról való megemlékezéseket. Az akadémia könyvtárában megtalálható Mándoky több mint 16.000 könyvből álló személyes gyűjteménye. Emellett a tiszteletére elnevezett, tekintélyes „Türk Akadémia-érmet” a szakterülethez való hozzájárulásuk elismeréseként ítélik oda kiváló tudósoknak.
2017-ben a Türk Akadémia az asztanai magyar nagykövetséggel együttműködve szemináriummal és kiállítással ünnepelte Almásy György születésének 150. évfordulóját. Németh Gyula születésének 130. évfordulóját 2020-ban ünnepelték, 2021-ben pedig az Akadémia kiadta Mándoky és Vámbéry több művét is.
Magyarország 2018-ban megfigyelő államként történő integrálása a Türk Akadémiába tovább gyorsította ezeket az erőfeszítéseket. A Magyarországgal való együttműködés tovább bővül a Magyar-Turán Alapítvány által kétévente megrendezett Kurultajon való részvétellel is.
2022-ben a Türk Akadémia által vezetett régészeti munkálatok eredményeként nagy érdeklődést váltott ki egy Göktürk-kori komplexum felfedezése a mongóliai Nomgon-völgyben. A lelőhelyről származó leletekről készült fényképeket később magyar javaslatra a Magyar-Turán Alapítvány és a Magyar Néprajzi Múzeum együttműködésével Budapesten kiállították. 2023. június 5-én a Türk Akadémia konferenciát szervezett a Türk Államok Szervezetének budapesti képviseletével és a Magyar Néprajzi Múzeummal közösen Diószegi Vilmos, a közép-ázsiai sámánizmus kiemelkedő magyar etnográfusa és kutatója 100. születésnapjának tiszteletére.
A Türk Akadémia 2023-ban a kazahsztáni magyar nagykövetséggel együttműködve megemlékezett Petőfi Sándor, Magyarország nagyra becsült költője és szabadságharcosa születésének 200. évfordulójáról is. Az Akadémia újra kiadta költészetének kazah fordítását, tükrözve elkötelezettségünket e közös kulturális értékek megőrzése iránt.
A magyar tudományos intézmények aktívan részt vesznek a Türk Akadémia által a tudományos integráció előmozdítása érdekében létrehozott platformokon. Nevezetesen, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete csatlakozott a 2023-ban alapított A Türk Világ Régészeti Kutatóintézeteinek és Központjainak Szövetségéhez (ARICA). A Magyar Nemzeti Múzeum azt is javasolta, hogy a következő ARICA-találkozót 2025-ben Budapesten rendezzék meg.
A magyar tudósok aktívan részt vesznek az Akadémia által szervezett tudományos rendezvényeken. Vásáry István nagykövet, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának jelenlegi ügyvezető igazgatója, neves történész például részt vett a török államiság történetével foglalkozó kongresszuson Almatiban.
Összefoglalva, a Magyarország és a türk világ közötti gazdag történelmi és kulturális kapcsolatok továbbra is virágoznak a különböző területeken, különösen az akadémiai és tudományos kutatásban való együttműködés révén. Az úttörő magyar turkológusok öröksége a folyamatos párbeszéd és partnerség alapjául szolgál, kiemelve azokat a közös értékeket, amelyek összekötik ezt a két különböző, de egymással kapcsolatban álló kultúrát. A magyar intézmények aktív részvétele a Türk Akadémia kezdeményezéseiben a türk örökség mélyebb megértésének és megbecsülésének előmozdítása iránti elkötelezettséget mutatja, miközben Magyarország saját tudományos törekvéseit is gazdagítja.
Ahogy a magyarok és a türkök egyaránt előrehaladnak, a kulturális, gazdasági és tudományos területeken a nagyobb együttműködés lehetőségei továbbra is ígéretesek, tovább erősítve a Magyarország és a türk világ közötti „aranyhidat” az elkövetkező generációk számára. Ebben az összefüggésben a Türk Akadémia készen áll arra, hogy aktívan hozzájáruljon ezekhez az együttműködési törekvésekhez.
A szerző a Türk Akadémia elnöke.