Fotó: AFP/ImagineChina/Jiang Xiaowei
Nagy Ildikó
07/07/2023 08:00
Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség gyorsabban öregszik, mint bármely más régió a világon, ez pedig nem csupán az egészségügyi ellátásra és az egyes országok államháztartására jelent kockázatot, de növeli a fenntartható gazdasági növekedés kihívásait is. A probléma megoldása igen összetett, hiszen az öregedés kérdésköre a születésszám alakulásától a gyermekgondozáson, az oktatáson, a foglalkoztatáson és az egészségügyön át a nyugdíjakig számtalan területet érint, így hatékony válaszokhoz erős vezetés és átfogó politikai döntések szükségesek.
A kelet-ázsiai régió számos országa küzd a fejlett és közepesen fejlett országokat is érintő problémával, köztük Dél-Korea, Japán, és a 1,4 milliárd lakosságú Kína is. 2019-ben Kínában 254 millió ember volt 60 éves vagy annál idősebb, 2040-re ez a szám pedig várhatóan 402 millióra nő, ami a lakosság mintegy 28 százalékát teszi majd ki. Az elmúlt évtizedben Kína számos lépést tett az társadalom elöregedésének megfékezésére: bevezette a két- majd három-gyermek politikát, megkezdte a nyugdíjrendszer átalakítását, számtalan az ifjúságot és az oktatást támogató döntést hozott.
Mindemellett a Covid-19 világjárvány globálisan felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, hatására pedig Kína is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a digitális gazdaság fejlesztésére, a technológiai innovációk ipari alkalmazására, amely hosszabb távon a foglalkoztatási nehézségeket is enyhítheti. Ennek szellemében Sanghaj város 2023 januárjában a robotipar fejlesztésére vonatkozó tervet jelentett be, amely szerint 2025-ig tíz vezető robotipari márka kiépítését és mintegy 100 alkalmazási terület létrehozását tervezik. A fejlesztésekkel az iparág méretét 100 milliárd RMB-re (14,75 milliárd USD) növelik. A robotok és a mesterséges intelligencia integrációjával, valamint az intelligens robotok különböző iparágakban történő alkalmazásával a terv hozzájárul a helyi ipar minőségi fejlesztésére irányuló célkitűzéseihez, valamint pótólhatja a munkaerőpiacról kieső idősebb, kisebb átképzési potenciállal rendelkező munkaerőt.
Tang Wenkan, a Shanghai Commission of Economy and Informatization igazgatóhelyettese év eleji sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Covid-19 járvány ellenére a sanghaji robotipar 2022‑ben 6 százalékkal növekedett, és meghaladta a 75 000 darabos termelést, ezzel pedig Kína vezető robotipari városává vált. A robotok alkalmazása már széles körben elterjedt, megtalálhatók az egészségügyi ellátás, az építőipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, valamint a háztartási területeken is. A város célja, hogy a jelenleg három országos és tíz városi szintű benchmark okosüzemmel rendelkező helyi robotiparát további húsz városi szintű okosüzemmel bővítve a robotsűrűséget 10 000 főre vetítve 100 robottal növelje 2025-ig. A város jelenlegi robotsűrűsége 260 darab 10 000 főre vetítve, amely a globális átlag több mint kétszerese.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője.